József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1984-1985, Szeged

Összoktatói értekezlet

- 2 -szakok/ 1980-ban, a többi szakon 1984-ben indult, ill. indul oktatás a módosított tanterv alapján*

A tanulmányi és vizsgaszabályzat alaprendelkezésének módosítására még nem került sor, igy generális változtatásra nem vállalkozhattak. Elsősorban hallgatók felvetésére azonban részintézkedések történtek az oktatás rugalmasabbá tételére /pl. előrehozott vizsgák/.

Nagy erőt fordítottak az óraszámok csökkentésére. Sa.inos az eltérő érdekeltség él: a hallgatók részéről a csökkentés, az oktatók részéről a jelenlegi helyzet fenntartása, mivel az oktatói óraterhelés egye. lőre az egyetlen mércéje a státuszok igazolásának. A BTKaron heti 3Z óra az átlag /ez a heti tényleges 36 órát nem haladhatja meg/, a TTKaron 38-40 a kötelező. A következő időben komoly intézkedés szükséges bizonyos szakokra nézve, másrészt az oktatói közhangulat megnyugtatására, hogy az oktatói állások léte nem az óraszám függvénye. E kérdést az oktatói terhelés-mérés témájával együtt lehet tárgyalni.

A társintézményekkel meglévő oktatási kapcsolatok főleg a SZOTE vonatkozásában erősek, az I-II.évfolyam gyógyszerész képzésben való közreműködésünk egyenlőre biztosított, a SZOTE másképp nem tudja oktatását biztosítani. Intézményesebbé vált a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolával a kapcsolat, a korábbi formális fúziót felvető együttműködési forma nem szerencsés, most a hosszutávu, békés egymás mellett élés elve alapján a közös kazánház, kollégium mellett közös oktatási program kidolgozása, az átoktatás és áthallgatás az, ami objektivvé és tartalmassá teszi a kapcsolatot.

A tanárképzés terén észlelhető bizonytalanság sok tényezőből ered. Utalna a tanári pálya presztízsének csökkenésére, a hivatástudat fellazulására, a pedagógiai tárgyak gyakorlati, illetve elméleti jellege körüli vitára. E téren a két tanárképző kar közötti különbséget az okozza, hogy mig a TxKar szakképzéssel is foglalkozik, a BTKar inkább tanárképző jellegű* E témával kapcsolatosan sok kérdés még tárgyalt: a középiskola milyen hatást gyakorol a kialakuló tanári hivatástudatra, a gyakorló iskolák helye, szerepe a tanárképzésben, kapcsolatuk á szaktanszékekkel. Helyes gyakorlatnak látszik a TTKar által kezdeményezett bázisiskolák léte. Tény, hogy a tanárképzés egésze fokozott figyelmet igényel továbbra is.

A továbbképzés terén szerény méretekben, 3 megyére terjedően, naptári évenként változó 4 szakon beindított továbbképzés /1984. őszétől fizika, kémia, magyar nyelv és történelem/ sikeresnek Ígérkezik. 1985. őszétől az intézményes továbbképzés beindul, ez gyökeresen uj helyzetet teremt.

A kétoldalú véleményezési rendszernek vannak pozitívumai. Tény, hogy az oktatói-hallgatói viszony eléggé heterogén. Kötelező előírás van a tanszéki értekezletre a hallgatói képviselőknek meghívására, van ahol betartják, van ahol nem. É rendszernek egyébként nem is az egyéni vélemények ismerete a célja, hanem a hallgatói kollektíva demokratikus vitában megszületett véleményezésére. A hallgatói képviselet kérdésében most intézkedés nem született, hisz a megjelenő Oktatási Törvény rendezni fogja állami vonalon e kérdést.

Az oktatáson belüli n e v e'1 é s. E témát illetően keveset hangsúlyozott a személyes példamutatás, pedig a szisztematikus munka, az órák pontos és színvonalas megtartása adja a mintát az oktatók részéről a kellő munkaerkölcs kialakulásához, ezt meg kell követelni.

A világnézeti nevelésnek nem különválva, hanem az oktató munkába szervesen beilleszkedve kell érvényesüljön. A tananyagban rejlő ideológiai konzekvenciákat kell kihasználni.