József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1984-1985, Szeged

Egyetemi tanácsülések

Az Egyetemi Tanácsokat annyir sajátos szerveknek kell felfognunk, hogy nem hasonlíthatok össze a kari tanácsokkal sem. A k ri tanácsok összetételére a történelem folyamán szintén sok változat alakult ki. A jelenlegi felépítésük Magyarországon szintén egyik variánsnak felel mer. A kari tanácsok valamikor kifejezetten a kar professzoraira épültek, ami azt jelentette, hogy az egyes tudományárak aszerint voltak képviselve, hogy hány profeszszora volt az adott tudományszaknak, ^ehet, hogy a diszciplína ter'iletén több professzor is működött. Ezek mindannyian tagjai lehettek a kari tanácsoknak. Nem a tanszéket képviselték, hanem saját személyükb n voltak tagjai a kari tanácsnak, mint professzorok. Jelenleg a legváltozatosabb formák élnek a magyar egyetemeken is, általában azonban a tanszéki képviselet uralkodik e körben, a tanszékek pedig közvetlenül oktatási egységek. Egészen más a helyzet az egyetemi tanácsoknál, amely a karok általános érdekeit fejezi ki. Ennek me felelően állapították me’ az egyetemi ta csők hatáskörét is. Legalábbis erre törekedtek hatáskörének kialakitásánál. Nem szab d tehát alkalmazni semmilyen formában az egyetemi tanácsokra a kari tanácsokra jellemző speciális megoldásokat vagy variánsokat.

Az elmondottak nem jelentik azt, hogy az egyetem eresz szervezetében nincs lehetősége annak, hogy valamelyik kar a nagyságrendjének megfelelő problémákkal szereplhessen. így pl. van oktatói értekezlet. Ha ez eredményesen funkcionál, u y a nagyobb létszámban képviselt kar oktatói na yobb súllyal érvényesíthetik a kari szempontokat. Eredetileg éppen ez volt az oktatói értekezlet létesítésének a célja. Nagyobb súllyal jelenhet meg a na yobb létszámmal rendelkező oktatói kar az egyetem társadalmi szervezeteiben. Gondolunk itt a szakszervezeti bizalmiak testületére, de más társadalmi szervekre is. Ezek befolyásolják az Egyetemi Tanács üléseinek előkészítését, adott esetben döntését is. Számos lehetőség van arra is, hogy az egyetemi tanács határozatainak előkészítésére kiküldött bizottságokban vagy testületekben me rfeielő súllyal szerepeljen az a kar, amelynek különleges érdekei fűződnek az előkészítéshez, esetleg na; yságrendjétői függően.

De elképzelhető perspektivikusan az egyetemi szervezeten belül a ha áskörök olyan felülvizsgálata is, mely bizonyos decentralizálást hajt végre a kari taxiácsokra felépítve azokat az ügyeket, amelyek nem érik el az egyetemi általános, közös érdekek szintjét. Ez persze külön vizsgál tot igényel. Lehetne még folytatni azokat a javaslatokat, amelyek abba az irányba mutatnak, hovy az egyetem szervezetén belül számos lehetőség adódhat a sajátos kari érdekek kifejezésére anélkül, hogy ez megbontaná 8 karok egyenjogúságát, ennek az egyetemi tanács összetételében való kifejezését.

Talán még két részletkérdésre kell felhivni a fi gyelmet:- az egyik a szervezeti szabályzat 11.oldalán felvett 19/b pontnak az a kitétele, meT}1- a képviseleti arány karonkénti me állapításáról intézkedik. Ez csak úgy értelmezhető, ho y nem foglalja magában azt a lehetőséget, hogy az egyik kar több, a másik kar kevesebb küldöttel vegyen részt~a tanácsban. Az arány szó itt csupán a választott küldöttek számának a tanács összlétszámához való viszonyára vonatkozhat. Ez azt jelenti, hoy mindenképpen szabályzatrajdositás szükséges ahhoz, hogy elterjen a karok egyenjogúságát biztositó jelenlegi m oldástól. A szabályzatmódositáshoz pedig kétharmados többség kell. Ezt a másik két

kar egyetértése nélkül nem lehet keresztülvinni;- másik megjegyzés: a budapesti egyetemen i en na;y különbség van az egyes karok között akár a hallgatókat, akar az oktatók vagy oktatási egységek számát tekintjük. Ennek ellenére semmi