József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1984-1985, Szeged
Egyetemi tanácsülések
A JATE Szervezeti és Működési Szabályzatának 19/b pont 9. bekezdésében foglaltakhoz kapcsolatos előadói előterjesztés. A cimben idézett szöveghely a következőket mondja: a kari oktatási szervezeti egységek oktatói közül karonként választott oktatók, akiknek összlétszámát, továbbá karok szerinti arányát a választás időpontját megelőző négy hónapon belül tartandó egyetemi tanácsülés - egyszerű szótöbbséggel - állapítja meg; ha ellentétes döntés nincs, a képviseleti arány karonként 3-3 fő." Mindezek alapján az egyetemi Tanács döntése szükséges a karok által választott oktatói arányszám meaállapitásához. A Tanács megalapozott döntésének előkészítése érdekében bekértük a karok, illetőleg a társadalmi szervek állásfoglalását. Ezeket az alábbiakban ismertetjük: Marxizmus -Lenini zmus Tanszékcsoport /tanszékcsoportvezetői beadvány/ "A Tanszékcsoport vezetőinek az a véleménye, hogy Tanszékcsoportunk az Egyetemi Tanácsban megfelelő arányban van képviselve, igy ezen változtatást mi nem kérünk. Ha ennek ellenére a közeljövőben változásokra kerül sor, megjegyzéseink a következők:- a Természettudományi Kar képviseletét esetleg növelhetnénk a hallgatói képviselet keretének terhére,- továbbá meggondolandó, a felsőoktatás reformelvei alapján a felhasználó-fogadó munkahelyek képviselőinek bevonása az Egyetemi Tanács munkájába„" Állam- és Jogtudományi Kar /dékáni előterjesztés Kari Tanácsülésen/ "Az Egyetemi Tanács az egyetemnek, mint universitasnak a legfelsőbb szintű képviselője, s mint ilyen az egyetemi karok közös és általános érdekeinek kifejezője. Elviler elképzelhetetlen olyan felépítése, mely szabályzatként az egyes karok kisebb vagy nagyobb mértékű képviseleti jogából indul ki. Az egyetem, mint universitas sajátos tipusu szerv. Hosszú évszázadok alatt alakult ki. Szervezeti alapelvei is hosszú évszázadok alatt jöttek létre. Ezeken sok a változás és a módosulás. A módosulások azonban soha nem érintették azt az alapelvet, hogy az egyetemi tanácsban minden kar egyenjogú, függetlenül a kar oktatói vagy hallpetói létszámától, oktatási vagy nevelési egységeinek számától. Minden olyan törekvés, mely ennek az egyenjogúsági elvnek a megbontására törekszik, valójában az universitas eszméjét tamadja meg és tulajdonképpen azoknak a malmára hajtja a vizet, akik fel akarják számolni az egyetemet, mint universitast és az egyes karok-t külön-külön szervezett felsőoktatási intézményként akarják beápiteni az állami szervezetbe. Ez az universitas gondolatát felszámoló szervezési mód végső soron olyan erőforrásoktól fosztja meg a legerősebb vagy legnagyobb karokat is, aminek többnyire a tudomány vallja kárát. Gondoljunk arra, hogy egyetemi
