József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1984-1985, Szeged
Egyetemi tanácsülések
6 18. 19 .- a kirívó béraránytalanságok megszüntetésére,- a kiemelkedő teljesítmények, tevékenységek elismerésére,- más egyetempolitikai okból elhatározott bérfejlesztésre használható fel. A rektor hatáskörében fenntartott bérfejlesztési keret felhasználása esetén is szükséges az illetékes szakszervezeti szerv egyetértése. A bérfejlesztés elvei:- a munkabérek megállapításakor az elvégzett munka mennyiségét, minőségét, a munkafeltételek nehézségi fokát, a közösségi munkából való résztvállalást kell figyelembevenni.- Nagy figyelmet kell fordítani a fiatalok, a fizikai munkások és a nődolgozók bérszínvonalának alakulására.- Arra kell törekedni, hogy az egyes szervezeti egységeknél az azonos munkakörökben a bérszínvonal megközelítőleg azonos legyen, ezért szükséges az egyes szervezeti egységek bérszínvonalának állandó elemzése.- Az előléptetéseknél az egyes gazdálkodó egységek igyekezzenek feloldani az esetleg fennálló bérfeszültségeket, aránytalanságokat .- Az egyes egységek az álLalanos és az egyetemi bérpolitikai elvekkel összhangban a szakszervezeti munkahelyi bizottságokkal -együttműködve dolgozzák kis saját /speciális/ bérfejlesztési elveiket. A béralap-előirányzat “és a bérkiadás közötti különbözetét tekint j ük bérmegtakarításnak. A bérmegtakarítást a bérgazdálkodás szempontjából: a/ átmenetinek tekintjük, ha a béralap az állások átmeneti megüresedése, betegség, fizetés nélküli szabadság, vagy más ok miatt ideiglenesen felszabadult. * b/ tartósnak tekintjük, ha a béralap véglegesen szabadul fel; ha a bérfejlesztési keretet teljes egészében nem használhatjuk fel; ha egy meghatározott státuszon alacsonyabb bérrel
