József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1982-1983, Szeged
^5 c/ a mezőgazdasági nagyüzem a jövedelemadóval csökkentett nyereségéből. továbbá d./ a kisszövetkezet és a fogyasztási szolgáltató kisvállalat a rendelkezési alapjából. /2/ A lakásépitési alap képzése az /1/ bekezdés a/-c/ pontja esetében a fejlesztési és részesedési alap kötelezettsége teljesítése után, az /1/ bekezdés d/ pontja esetében az egyéb kötelezettségek teljesítését követően történhet. 13/ Ha a vállalat felosztható alapjából képezhető lakásépitési alapja az átlagos állományi létszámra vetitve nem éri el az looo Ft/fő/év mértéket, akkor eddig az összegig a kötelező tartalékalap kétéves visszapótlási kötelezettséggel lakásépitési alapképzésre igénybe vehe tő. 8. § /1/ A költségvetési rend szerint gazdálkodó szervezetek lakásépitési alapot a következő forrásokból képezhetnek: a/ A központi és a tanácsi költségvetési fejezetek, a társadalmi és az érdekképviseleti szervezetek az állami költségvetés által rendelkezésünkre bocsátott beruházási keretből, illetőleg a fejlesztési alapból származó beruházási pénzeszközeikből. A képzés évenkénti mértéke a szerv és a felügyelete alá tartozó összes maradványérdekeltségü költségvetési intézmény, illetőleg a helyi tanács végrehajtó bizottsága tárgyévi engedélyezett átlaglétszáma után számitva, nem haladhatja meg dolgozónként az looo Ft-ot. b/ Az eredményérdekeltség rendszerét alkalmazó önálló költségvetési szerv az adózott nyereségéből. A lakásépitési alap képzése e szerveknél a fejlesztési és részesedési alap kötelezettségeik kielégítése után történik. Ha az adózott nyereségből képzett lakásépitési alap a tárgyévi január 1-i létszámra vetitve nem éri el az looo Ft/fő/év öszszeget, akkor ilyen mértékig a kötelező tartalékalap kétéves visszapótlási kötelezettséggel lakásépitési alap képzésére igénybe vehető. c/ A tanácsi költségvetési üzemek lakásépitési alapot a nyereségükből, a jutalmazási és a fejlesztési alapképzési kötelezettségeik kielégítése után képezhetnek. A lakásépitési alap képzésének mértéke az üzemi tárgyévi január 1-i - teljes munkaidőben foglalkoztatott - létszáma után számitva dolgozónként legfeljebb looo Ft. d/ A maradványérdekeltség rendszerét alkalmazó önálló költségvetési szervek és a helyi tanácsok, valamint az egyesületek az őket megillető pénzmaradványaikból a tárgyévi január 1-i létszám után számitva az a/ pont szerint képzett összeget dolgozónként legfeljebb további évi 5oo Ft-tal kiegészíthetik. e/ Az eredmény és a maradványérdekeltség rendszerét együttesen alkalmazó költségvetési szerv csak a b/, vagy csak a d/ pontban szabályozottak szerint egészítheti ki a létszám alapján képzett lakásépitési alapját.- 8 -
