József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1982-1983, Szeged
Kocsondi András: Előfordul az uj rendszer szerint, hogy a II.félévben ugyanolyan tanulmányi eredményért a hallgató ösztöndija csökken, mivel a II.félévben többen lettek jelesek a csoportból. Oséka Ervint Az ösztöndijkérdés fontos és kényes téma. Még a felmérés módja is elgondolkodtató: tulajdonképpen milyen tapasztalatokról ad számot az anyag. Az előadmány a hallgatók részére eljuttatott kérdőivek 1/4-ének felhasználásával készült, inkább hallgatói véleményeket tükröz, a tapasztalatok központi levonása és értékelése nagyon kicsiny, ezt még nem is lehetett várni. Kérdés, hogy a kevésszámú visszaérkezett reflexió a hallgatói teljes közvéleményt tükrözi—e, de mindenféleképpen a részvéleményre is oda kell figyelni, Az 5»oldalon van is utalás arra, hogy azok töltötték ki a kérdőivet, akik sérelezik az uj ösztöndíj rendelkezést, s a 6.oldalon, hogy az összes hallgató véleményének begyűjtésére nincsen lehetőség, A 8.oldalon rögzitett megállapitás, mely szerint a hallgatókat bizonyos fásultság jellemzi, ez súlyos megállapitás. Kérdése, hogy ez az állami vezetés értékelő megállapitása, vagy a hallgatók fogalmazták meg magukról, - és ebből a kevésszámú nyilatkozatból általánosításra lehet-e merészkedni, A fásultság általános, vagy csak az ösztöndijrendelkezés idézte elő? Az előterjesztésben szereplő megállapitások véleménye szerint statisztikai felmérés nélkül is nyilvánvalóak voltak: keveslik a támogatást a hallgatók, és nem tartják eléggé differenciáltnak. Kérdés: arányban van-e ez a nagy munka az egyébként is tudott ténnyel. 7,oldal. A szakok között nehézségi fok szerint különbséget tenni véleménye szerint nem lehet. 12,oldal.4.pont. Olyan feladatot kitűzni, mely nem reális, nem érdemes. Az egyetem vezetése a felosztható ösztöndij-alapnak emelésére, hogy az kövesse az inflálódást tehet lépéseket - ezt a dolgozók is szeretnék elérni egy mozgó bérskála megteremtésével - sok realitása azonban jelenleg nincsen. Véleménye szerint a hallgatói 4-5 éves időszak egy élethez viszonyítva átmeneti szakasz, nem önállóan kezelt időszak; 20 éves korban még nem veszélyes az egészséges életmódtól való eltérő életvitel, nem központi felmérés témája, hogy hányszor reggeliznek és vacsoráznak. Egyébként is az állami támogatás mellett a szülők gondoskodása majdnem általános. Tudomásul kell venni, hogy amit az állam jelenleg tudott támogatásként adni annyit biztosított, ezen gyökeresen úgy sem lehet változtatni. Kozma József: A KISZ funkciói közé tartozik az egzisztenciális kérdésekkel való foglalkozás, mintegy a hallgatók szakszervezeteként működnek, s a hátrányosan ható intézkedésekbe nem lehet belenyugodni. Ennek szellemében készült az előadmány 1-2 oldalán található összefoglalás; a cél, amit az előkészités során kitűztek, nem valósult meg. Néhány kérdésben érdemben nem tudnak nyilatkozni, mert nincsenek összehasonlitásra alkalmas adatok /ezt egyébként egyik egyetem sem tudta megadni/. Nálunk, ahol számitógépen van évek óta a hallgatói ösztöndíj számfejtése, ki lehetne mutatni, hogy a hallgatók mely rétegeinek hogyan változott az ellátottsága. Ilyen technikai felszerelés mellett meg kellene tudni adni az adatokat. A tanulmányi ösztöndíj 4-es átlagnál jobbra valóban nem ösztönöz. Kialakult a szociális és általános ösztöndíj rendszer, ez a kettő a hallgatói juttatás. A hallgatói jogi viszonyok részben már rendeződtek, pl. GYES. A jelenlegi ösztöndíjrendszer mindaddig féloldalas, mice a tandijakra vonatkozó rendelkezés meg nem jelenik, ösztönző hatását csak akkor fogja igazán kifejteni.
