József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1981-1982, Szeged

8 A Karon folyó matematikus képzés meritési bázisát pedig némileg csökkentik a Budapesti Műszaki Egyetem matematika­mérnök- és a Közgazdasági Tudományegyetem tervgazdasági szakjai. Végül megemlítjük, hogy általában a tudományegye­temeken folyó szakemberképzés helyzetét igen megnehezíti az a körülmény, hogy a felsőoktatás szerkezete az utóbbi két évtizedben, a szakmailag szűk spektrumot átfogó főiskolák beindításával nem a komplex társadalmi igényeknek megfelelően alakult, amint ezt ma már a felsőbb irányitó szervek is el­ismerik. Az előbbiekben ismertetett tények és tendenciák a Kart a jelentkezők létszámának növelését célzó további erőfeszí­tésekre kell hogy ösztönözze. Elsősorban a beiskolázási propagandamipka fokozására és javítására van szükség. A Kar idevonatkozó terveiben szerepel az egyetemünket, ill. Ka­runkat ismertető és népszerűsítő Írásos és filmanyag teljes átdolgozása és felújítása. Ugyancsak a jövőre nézve tervez­zük a tömegkommunikáció eszközeinek fokozottabb igénybevé­telét és az un. bázisiskolák létrehozását. Természetesen a beiskolázási munkáinkban a továbbiakban is figyelmet fordí­tunk az évről-évre nagy érdeklődést kiváltó Nyílt Napokra és továbbra is támaszkodni kívánunk a fizikai dolgozók középis­kolás gyermekeinek egyetemi felvételi vizsgára való előkészí­tését végző, kari FEB Szervező Bizottságra. Ez utóbbi tevé­kenységinek, ill. munkájának hatásfokát mutatja be a 4. sz. táblázat. A beiskolázási problémák megoldása céljából a Kar igen gyakran nyúlt a külső /elsősorban az ELTE TTK-ról a JATE TTK-ra való/ és belső /elsősorban a tanárszakról a nem tanár szakra, a matematikus szakról a programozó és programtervező matematikusszakra való/ átirányítás eszközéhez. Sajnos ezek a források, megfelelő számú jelentkezések hiányában lassan ki­apadnak. A továbbiakban a beérkező felvételi jelentkezések alapján megvizsgáljuk, hogy mely szakokon látszik indokoltnak pótfelvételik meghirdetése. A Kar véleménye szerint a beiskolázás minden gondja ellenére sem szabad a felvételi követelményszintet csökkenteni, még abban az esetben sem, ha nem tudjuk betölteni egy-egy szak lét­számkeretét. Megjegyezzük, hogy a felvételi ponthatárok csök­kenése ellenére is /ld.: 5« sz. táblázat/ a felvett hallgatók pontszámátlagai a felvételi ponthatárokat lényegesen megha­ladják /ld. : 6.sz. táblázat/. Ami az egyetemi felvételi vizsgákat illeti, a nem tanár sza­kos hallgatók Írásbeli vizsgái már hosszabb idő óta központi szervezésben kerülnek lebonyolításra. A kari vizsgabizottságok véleménye szerint az írásbeli vizsgák központi példái és kérdései ingadozó minőségűek és igen gyakran nem adnak lehető­séget a differenciálásra, aránytalanul megnövelve ily módon a szóbeli vizsgák súlyát. Általános tapasztalat az is /kü­lönösen az utóbbi években/, hogy a felvételizők kifejezőkész­sége igen alacsony szinten mozog. Feltehetően szerepet játszik

Next

/
Thumbnails
Contents