József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1981-1982, Szeged
m 3•/ A képzés feltételei A Természet tudományi Kar lényegében rendelkezik mindazokkal a lehetőségekkel és feltételekkel, ami a tanárképzés mellett a vegyész, a matematikus, a biológus és a fizikus szakképzéshez szükséges. Különösen vonatkozik ez a szellemi kapacitásra. A tudományos és az oktató munka területén elért eredményeket tekintve, a Kar országos viszonylatban is előkelő helyet foglal el. Ezt bizonyltja a magasan kvalifikált, minősített szakemberek nagy száma is /ld.: 2.sz. táblázat/. A szakmailag és ideológiailag jól felkészült oktatói^kar lényegében véve eleget tud tenni a színvonalas oktató-nevelő munka követelményeinek. A tárgyi feltételek, ha nem is maradéktalanul, de szintén biztosítva vannak /ld. : 3» sz. táblázat/. Mindenesetre a tantermekkel és a laboratóriumi helyiségekkel való szűkös ellátottság, a modern műszerezettség hiánya, stb. - ami természetesen az oktatás egészét érinti és nem tekinthető csupán szegedi specialitásnak - érezhetően csökkenti a képzés hatékonyságát. A Kar és az egyes tanszékek, külső szakmai kapcsolatok kialakításával is igyekeznek minél jobb feltételeket teremteni a színvonalas képzéshez. Ebből a szempontból nagyon fontos helyet foglal el a nem tanár szakos képzésben a Kibernetikai Laboratorium és a Szegedi Biológiai Központ /SZBK/. A Kibernetikai Laboratóriumban létrehozott terminal rendszer a matematikus képzésben a legmesszemenőbb oktatási igényeket is kielégíti. Az SZBK-ban pedig korszerűen felszerelt laboratóriumokban, kitűnő szakemberek irányításával rendszeresen készülnek biológus és fizikus diplomamunkák. A szakmai profil szélesítése és mélyítése szempontjából jelentős az az oktatási tevékenység is, amelyet különösen az emlitett két helyről jövő szakemberek, speciális kollégiumok tartásával kifejtenek. A tanszékek nem kis erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy a hallgatók megismerkedjenek a tudomány és a gyakorlat legfrissebb eredményeivel és problémáival, hogy valamilyen módon bekapcsolják a hallgatókat az országos szakmai vérkeringésbe. Helyi szakmai konferenciákon, neves külső szakemberek által tartott előadásokon való részvétel biztosításával igyekeznek a tanszékek a hallgatók szakmai látókörét bőviteni. A nem tanár szakos képzésben jelentős szerep jut az üzemlátogatásoknak, e szakmai-, a terep- és az üzemi gyakorla-^ toknak. Sajnos, ezen a téren a feltételek nem mindig kielegitőek. A nyári gyakorlatok és üzemlátogatások megszervezése, a fogadások biztosítása és különösen pedig az üzemek, intézmények részéről a hallgatókkal való foglalkozás nagyon sok problémát felvet. Igen sok helyen csak- 6 -
