József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1981-1982, Szeged

- 2 -Fontos feladatot lát el a Kar életében a következő négy egység is: a Biológiai Izotóp Laboratórium, az Elektronmikroszkóp Laboratórium, a Füvészkert és az Üvegtechnikai Műhely.

A Kar élén a 62 tagot számláló Kari Tanács, valamint a 15 tagú Kari Elnökség áll. A Kar vezetését, illetve a dékán munkáját, a 3 dékánhelyettesen kivül több, állandó jelleggel működő bizottság segiti /a szakcsoportok élén álló szakbizottságok, a Tudományos Bizottság, a Nevelési Bizottság, a Tudományos Diákköri Tanács, a Közművelődési Bizottság, a Diákjóléti Bizottság, a Felvételi Előkészítő Bizottság, stb/.

A Természettudományi Karon 3 pártalapszervezet működik /a matematika-fizika, a vegyész és a biológia-földrajz pártalapszervezetek/, összesen 163 taggal. Munkájukat a Kari Pártvezetőség koordinálja.

Állami vezetés szempontjából nem, de pártirányitás szempont- ' jából a Karhoz tartozik még a Kalmár László Kibernetikai Laboratórium /a metamatika-fizika pártalapszervezethez/ és a Központi Idegennyelvi Lektorátus /a vegyész pártalapszervezethez/.

A KISZ alapszervezetek munkáját 4 KISZ-csúcsvezetőség fogja össze. A Karon folyó KISZ munkát a TTK KISZ-Vezetősége irányítja és koordinálja. A fiatal oktatók, kutatók és segéderők, a hallgatói KISZ-szervezettől független, három KISZ alapszervezethez tartoznak.

A kari szakszervezeti munkát a TTK Szakszervezeti Vezetősége irányítja. Szakcsoporti és tanszéki /vagy ennél kisebb egységeknek megfelelő/ szinten szervező, irányitó és érdekképviseleti szakszervezeti munkát lát még el, a szakcsoporti tagozódásnak megfelelően 5 főbizalmi, s ezenkívül 45 bizalmi.

2./ A képzés struktúrája

A Természettudományi Karon, a nem tanári szakokon folyó képzés célját röviden és összefoglalóan a következőképpen fogalmazhatjuk meg: olyan, materialista világnézetű és jó felkészültségű szakemberek nevelése, akik a megszerzett magasszinvonalu ismeretek birtokában képesek szakterületükön egyrészt tudományos munka végzésére, másrészt pedig a gyakorlat által felvetett problémák megoldására. A vegyész-, a matematikus-, a biológus-és a fizikus szakképzést a felmerülő társadalmi szükséglet és népgazdasági igény hozta létre.

E szakterületeken nem egyszerre, hanem fokozatosan kezdődött el a szakképzés és formájában, tartalmában is változott, illetve differenciálódott az idő folyamán.