József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1979-1980, Szeged

1 ölj -18-Minden bizonnyal a középiskolák tudatosabb pályaorientáló munkája terén is vannak kihasználatlan lehetőségek ezeknek az aránytalanságoknak a csökkentésére, mindenekelőtt a legkevésbé frekventált, de népgazdaságilag annál fontosabb műszaki és természettudományos pályák vonzerejének növelésére Az alapvető aránytalanságok módosítása azonban társadalmi méretekben igényel szemléleti változásokat. A középfokú, illetve a felsőfokú továbbtanulás iránti, társadalmi rétegenként eltérő igények ugyanis arra is utalnak, hogy társadalmunkban, elsősorban a fizikai dolgozóknál - nem függet lenül egyes értelmiségi pályák tá-rsadalmi és anyagi megbecsülésétől - nem kielégítő a tudás, a műveltség presztízse, az értelmiségi pályák vonzereje. A végzettségek, illetve szakmák között elég jelentős különbségek mutatkoznak anyagi és társadalmi megbecsülésben, kereseti lehetőségben, és az igy kialakuló rangsorral nagyjából korellál az egyes szakér telmiségi rétegek társadalmi származás szerinti rangsora: a "jobb" diplomák egyben társadalmilag zártabbak. Minél nagyobb egy szakma társadalmi értéke, annál inkább vonzza a társadalmilag előnyösebb származásuakat, s minél több egy szakmában a hátrányosabban induló, annál kevésbé képes az adott szakma önmagát társadalmilag elismertetni.

Mindezen túl az egyes értelmiségi pályák vonzerejét az adott szakma , ágazat társadalmi-politikai megítélésével kapcsolatos szemléleti tényezők is befolyásolják, ennek következtében a pályák iránti érdeklődés politikai eszközökkel is fokozható és alakítható. Ezttjól érzékelteti a bányamérnöki kar esete, ahol néhány éve a jelentkezők száma még a felvehetők számát sem érte el, de amióta az energiaválság nyomán megváltozott a bányászat társadalmi megítélése, a karra jelentkezők száma is ugrásszerűen megnőtt, s ma már kétszerese a felvehetőkének.