József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1979-1980, Szeged
pártkongresszus határozata alapján az egyetemi és főiskolai felvételeknél megszűnt a származás szerinti kategorizálás. A fizikai dolgozó családhói származó fiatalok aránya ilyen adminisztrativ megkülönböztetés nélkül is eléri ma az I. évfolyamra felvettek 42- 43 %-át. A legjelentősebb változások az intézményi struktúrában zajlottak le. A felsőfokú technikumok szervezésével, az óvónő- és tanítóképzők felsőfokú szintre való emelésével a 60-as évek közepére jelentős mértékben /92-re/ nőtt a felsőoktatási intézmények száma. Az uj felsőfokú, illetve felsőfokú rangra emelt intézmények között azonban számos olyan is akadt, amelynek képzési színvonala nem volt - s adottságai mellett nem is lehetett - kielégitő. A 60-as évek végén és a 70-es évek elején - e tapasztalatok értékelése alapján - jelentős változásokra került sor a felsőoktatás intézményi struktúrájában. Kialakult a mai főiskolai rendszer, több szakon kikristályosodott a kétszintű képzés, s egyúttal megszűnt vagy más felsőoktatási intézménybe olvadt be több, önálló felsőfokú tevékenységre nem alkalmas intézmény. A 70-es évek végére e folyamat eredményeképpen az önálló felsőoktatási intézmények száma 57-re csökkent /ehhez járul további 20, nem az intézmények székhelyén működő kar, illetve tagozat/. Uj egyetemi és főiskolai szabályozatok kidolgozásával, a főhatósági irányításnak lényegileg három tárcára /Művelődési Minisztérium, ill. Oktatási Minisztérium, Egészségügyi Minisztérium, Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium/ történt összpontosításával kialakult a felsőoktatás irányításának, a felsőoktatási intézmények működésének lényegileg máig is érvényes rendszere. Ezt a rendezést az intézményi és testületi jogkörök szabályozása, több decentralizációs lépés, az ágazati felügyelet létrehozása stb. kisérte. Az uj szabályzatok révén jelentős mértékben szélesedtek az egyetemek és főiskolák intézményi demokráciájának alapjai, s a szabályzatokba beépültek a KISZ és a szakszervezet jogai is. Összefoglalóan megállapítható, hogy felsőoktatásunk a felszabadulás óta eltelt évtizedekben mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben történelmi jelentőségű átalakuláson, megújuláson ment át, s a maga egészében, szervezeti elveiben, célkitűzéseiben korszerű, szocialista jellegű felsőoktatási rendszerré vált. Az oktatás és nevelés tartalmát általában a magas ibku, marxista tudományosság
