József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1979-1980, Szeged
lekl -3-bővül a felsőoktatás volumene, növekszik a felsőoktatásban részt vevők száma. A felsőfokú képzettségű szakemberek relativ számának /az egyes országok lakosságához, illetve az aktiv keresők számához viszonyított arányának/ növekedése általános tendencia. A legmagasabb arányt általában a gazdasági-műszaki szempontból legfejlettebb országokban figyelhetjük meg. A felsőfokú végzettségű szakemberek arányának emelkedése azonban / még ezekben az országokban is tovább folytatódik, s ezért megalapozottan állitható, hogy a közepes fejlettségű országokban ennek a folyamatnak még évtizedekig kell tartani. Magyarország felsőfokú szakember-ellátottsága - akár a lakossághoz, akár az aktív keresők számához viszonyítjuk a felsőfokú képzettséggel rendelkező szakemberek számát - hazánk gazdasági fejlettségi szintjéhez képest nemzetközi öszszehasonlításban viszonylag magas, és abszolút értelemben is magasabb, mint számos gazdaságilag fejlettebb országban. Ez felsőoktatásunk felszabadulás utáni fej lödésének kétségkívül nagy eredménye. I r A felsőoktatás fejlődésének általános tendenciái ugyanakkor azt is mutatják, hogy a mennyiségi növekedés csak azzal a feltétellel szolgálja hatékonyan a fejlődést, ha az oktatás kiterjesztése egyfelől a nevelés és képzés színvonalának emelkedése alapján történik, másfelől, ha a felsőfokú szakemberek képzésével párhuzamosan - és azzal összefüggésben - az egész társadalom kulturális színvonala, beleértve a termelési kultúrát /színvonalat, szervezettséget és rendet/ is, folyamatosan és jelentősen növekszik. A felsőoktatás hatását - szakemberképző funkcióján túlmenően - a társadalom kulturáltságának, tudatosságának alakítása szempontjából is értékelni kell: a felsőoktatás a szakemberképzés keretében egyben értelmiséget is nevel, tehát azt a réteget alakítja ki, amely a tudományos ismereteket, a mintaként szolgáló értékítéleteket és magatartásformákat a társadalom szinte valamennyi dolgozó tagja számára közvetíti.
