József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1979-1980, Szeged
-toképest kisebb előadási csoportokat alakított ki, hogy a hallgatók az előadások során is jobban aktivizálhatók legyenek, a szemináriumszerüen feldolgozható témák szama növekedjék. Törekszenek modern technikai eszközök és ismerőthordozók segítségével "bevinni11 óráikra az ib'olát, a tanórát, a gyereket, a pedagógiai helyzeteket. E törekvésük megvalósitása azonban nem könnyű, a tantermek nincsenek ellátva modern technikai eszközökkel. A modern ismerethordozók és technikai eszközök felhasználásában előrehaladás remélhető, ha a Pedagógiai Tanszék és az Oktatástechnikai Központ munkakapcsolatai kiépülnek. nyilvánvaló természetesen, hogy az elméleti képzés hatékonysága nagy mértékben függ az előadások, szeminárium- jellegű foglalkozások színvonalától, az előadók felkészültségétől. A Pedagógiai Tanszék oktatóinak többsége fiatal ember, aki viszonylag kevés iskolai tapasztalattal került a tanszékre. Bár törekszenek iskolai gyakorlati tapasztalataik bővítésére é3 előadói képességeik fejlesztésére, vannak még problémáik az elmélet hatásos, életszerű, iskolára orientált előadásában. E tehetséges fiatalok iskolai tapasztalatszerzésének céltudatos elősegítése fontos feltétele a pedagógiai képzés nagyobb hatásfokának. A Bizottság igen nagy körültekintéssel vizsgálta meg a pedagógiai lépzés kötelező, kötelezően választható és szabadon választható szakirodalmi követelményeit. Kétségtelen, hogy ez a szakirodalom - az előadások anyagával együtt - minden szorgalmas, benne elmélyülő hallgató számára széleskörű, korszerű pedagógiai műveltséget biztosit. Azokat az ajánlásokat, amelyek a nagy mennyiségű szakirodalom egyes darabjainak a feleslegességére utalnak, illetve amelyek egyes olvasmányok történeti vonatkozásainak mélyebb megvilágitását tartják szükségesnek, a Pedagógiai Tanszék figyelmébe ajánljuk. A szakirodalom kijelölésénél természetesen tekintetbe kell venni, hogy az elméleti tárgyak rendelkezésére álló időkeretbe egyre kevésbé fér bele mindaz a korszerű ismeretanyag, amelyet egy leendő tanárnak el kell sajátítania. A bizottság fájlalja, hogy a jövendő tanárnemzedék elmélyültebb pedagógiatörténeti képzésére nincs lehetőség. Az egyetemi pedagógiai képzéssel szemben gyakran támasztják - jogosan - azt az igényt, hogy speciális pedagógiai feladatokra is készítsen fel /pl. pályaválasztási pedagógia, kollégiumi nevelés,
