József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1978-1979, Szeged

1.2 Az Egyetem létszámadatai A létszámadatoknak a tudományos tevékenység eredmé­nyessége szempontjából történő mérlegelésénél figyelembe veendő, hogy az oktatók munkaidejének és energiájának je­lentős részét az oktató-nevelő munka tölti ki, amely tá­volról sem merül ki az órarend szerinti elfoglaltságban, sőt az oktató-nevelő munka tanrendileg nem rögzített ré­sze /konzultációk, az évfolyamfelelősi teendők, jegyzetek Írása és átdolgozása, a minden területen egyre szaporodó adminisztráció,stb./ több elfoglaltságot jelent, mint ami az órarendben kifejezésre jut. Valamennyi Karon megállapítható az oktató-nevelő és a tudományos munka segítéséhez egyaránt szükséges szak­képzett segéderőkkel való ellátottság hiánya, mely a tár­sadalomtudományi karoknál inkább könyvtárosok, dokumentá­­torok iránti igény formájában jelentkezik, mig a kísérle­ti jellegű, műszeres kutatásokat végző tanszékekkel ren­delkező Karon, mint a TTharon ezek mellett természetsze­rű az igény a fentiek mellett jól képzett technikusok, laboránsok számának növelésére is. Csupán szemléletes példaként említjük, hogy a TTKaron 237 oktatóra és kutatóra mindössze 119 szakalkalmazott, technikus, mechanikus és laboráns jut, csupán a kutató­munkában tényleges segítséget adó segéderőt véve figye­lembe, azaz csaknem 2 oktatóra jut 1 segéderő, sőt ha be­számítjuk az 52 könyvtáros, előadó, adminisztratív ügyin­tézőt is, az oktató/segéderő arány 1,38/ 1. A Bölcsészettudományi Kar 21 tanszékén és 2 tanszéki cso­portján dolgozó 128 oktatóra összesen 3 diplomás tudomá­nyos segéderő /dokumentátor, tud.ügyintéző/ és 9 könyvtá­ros jut. A segéderőkkel való ellátatlanság súlyosságát mi sem mutatja jobban mint az, hogy 3-4 tanszékre jut 1 ad­minisztrátor, tehát még az oktatási feladatokhoz szüksé­ges legalapvetőbb gépelési és adminisztratív munka sin­csen biztosítva, nemhogy a tudományos munkához.

Next

/
Thumbnails
Contents