József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1978-1979, Szeged

természetesen egy-egy specialista előadásának meghallgatásával, de a hangsúly a saját felkészülésünkön és a vitán, a vitában kikristályosodó és a hallgatók számára is meggyőzően közvetíthető álláspontokon van. A szakmai-ideológiai viták kiemelkedő jelentőségével az oktatók ideológiai továbbképzésében szinte minden tanszéki jelentés foglalkozik, javasolják sok formális tevékenység kiküszöbölése révén a több időráforditást, egy-egy fontosabb témakör feldolgozása céljából tanfolyamszerű szervezését.

Ami az előbbiek oktatásszervezeti konzekvendiáit illeti, a tanszékek a különböző szervezeti formák /előadások, szemináriumok, konzultációk, szakdolgozatot készítő hallgatókkal való foglalkozás, oktatáson kivüli formák: diákkör, KISZ -politikai fórumok/helyes arányainak a kialakítását javasolják. A helyes arány viszont azt jelenti, hogy előnyben kell részesíteni azokat a formákat, amelyek jobban lehetővé teszik"a személyi ráhatást1' a hallgatókra, az "őszinte e eszmecserét", a vitát, mégpedig olyan légkörű vitát, amely "biztosítja minden érett kérdés felvetésének lehetőségét s az őszinte válaszadást".

A világnézeti nevelés valóban nem nélkülözheti az oktatók és a hallgatók személyes kontaktusát biztositó oktatási-nevelési formákat, amelyek között feltétlenül szerepelnie kell még az olyan lehetőségnek is, amikor a hallgató teljesen személyes jellegű világnézeti problémáival fordulhat oktatóihoz,

IJem szabad megfeledkeznünk ugyahis arról, hogy a világnézet nem csupán a világról: a természetről, a társadalomról és az emberről szóló megtanult nézetek összessége, nem csupán tudás, ismeret. A világnézet meggyőződés is, érzelmekkel áthatott tudás, amelynek az is a funkciója, hogy választ adjon a mi személyes életünk nagy kérdéseire, hogy eligazitson a világban, hogy segitsen-14* -