József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1977-1978, Szeged
osztására vonatkozóan kialakította a rendező elveket, melyeket az egyetem állami vezetése részéről felelős tudományos rektorhelyettes elfogadó állásfoglalása alapján a testületek munkájuk során azóta eredményesen hasznosítanak, így: a kategóriába sorolás feltételeire, a teljesítés elfogadásának igazolására, az eseménynapló formájára, minősítésére, külső szakembereknek a szerződéses tevékenységbe való bevonása feltételeinek körülhatárolására, előkalkulációutókslkuláció viszonyára, a készkiodások minimális szintjére, az alapok előzetesen becsülhető mértékére, a végleges elbírálás szempontjainak kialakítására, valamint a 3 éves átlagszámítás engedélyezése körülményeinek felülbírálására. Működésűk eredményének tekinthetjük, hogy az uj rendelkezések bevezetése után,3-4 átjavításra visszaadott előterjesztést kivéve, 1977 év során nem merült fel olyan körülmény, melynek kihatásaként negativ intézkedést kellett volna hozni. Az egységek által végzett szerződéses tevékenység meggyőzően bizonyítja, hogy a rendeletben megfogalmazott célokkal összhangban, a lehetőségek figyelembevételével az oktató-nevelő és a tudományos munka magas színvonalú ellátása mellett kutatóhelyeink szellemi kapacitásukat konkrét tudományos és gazdasági problémák megoldására fordították. Elismerésre méltó az a tény is, hogy a népgazdasági célú kutatások irányába orientáló ftatás eredményeképpen több téma esetén egybeesés áll fenn az akadémia, ill. országos témakoordináló * szervek által kiemelt és a szerződéses tevékenység keretében müveit témák között. Egyértelműen előnyös a szerződéses tevékenység a tudományos kutatómunka szempontjából. Az eredmények egyre gyakrabban kerülnek publikálásra, tudományos fokozatok megszerzését szolgáló disszertációk, illetőleg szakcikkek formájában. Kedvezően hat a közvetlenül az egyetemen maradó, másrészt az intézményre visszaáramló alapok terhére eszközölt beruházások hatása is. E tevékenység hatása az oktató- és nevelő munkára kvanti-
