József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1973-1974, Szeged

Lényegesnek tartjuk annak hangsúlyozását, hogy a szervezeti ellenőrzési módszernek alapvetően a tanszékek, ill. Karok beszámolóján kell alapulnia, amely elemzi és összegezi a tudományos munka terén, adott időszakban elért eredményeket, s kialakit ja a megoldásra váró feladatokat. Az ilyen előkészítés biztosíthatja, hogy a kari, az egyetemi, vagy minisztériumi ellenőrzés, szervezés ne szakadjon el a valóságtól és végső fokon egyrészt a tanszékek hozzáértésére, másrészt ugyanakkor az adott tudományág fejlődési állapotára támaszkodjék.

E szervezési rendszernek fontos alapelve továbbá, hogy a benyújtott beszámolok megfelelő kollektiv ellenőrzésre megvitatásra kerüljenek. Ilyen kollektiv fórumok a szakbizott-r ságok., a kari tudományos bizottságok, kari és egyetemi tanácsok stb. Mindezeken felül a tanszékek és a Szakbizottságok is törekedhetnek arra, hogy egy-egy nagyobb kutatási téma lezárásakor /1-2 év elteltével/ megbeszélésre, konferenciára hivják össze az adott tudományágban működő többi intézetek és a gyakorlati munkahelyek képviselőit. Az ilyen megbeszélések kiválóan alkalmasak nemcsak a tudományos teljesitméíjek minőségi értékelésére, hanem a fentebb emlitett ellenőrzési szempontok szolgálatára is. Ugyanezt a célt szolgálják az egyetemünkön már szinte hagyománnyal megrendezésre kerülő, külföldi meghívottakat is bevonó tudományos konferenciák, kerekasztal megbeszélések, ülésszakok, stb.

Egyetemünk felé forduló figyelem, a támogatások volumenének és körének bővülése szükségképpen veti fel a tudományos munka szervezésének és ellenőrzésének fokozottabb megindítását is. így tudunk ugyanis csak eleget tenni a KB tudománypolitikai irányelvei alapján munkánkat érintő határozatokból adódó feladatoknak.

Előbbiek megvalósitáaa érdekében - véleményünk szerint - a következő lépések indokoltak:

1./ Mérjék fel és 1974- év végéig jelentsék a tanszékek,- az eddigi eredmények és tapasztalataik alapján - hogy mely témájukkal tudnak a tudományos profiljuknak legjobban megfelelő országos, vagy tárcaszintű kutatási főirányhoz csatlakozni.