József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1973-1974, Szeged

is tanúsítja, hogy tanszékeink a megbízók megelégedésére végzik és teljesitik a népgazdasági hasznossága tevékeny­ségüket. Bár az anyagi támogatás növekedése lassú, mégis határo­zott javulást hozott egyes kutatási területeken. Ennek elle­nére még távol vagyunk attól, hogy a korszerű automatizált nagymüszerekkel és képzett segéderőkkel való ellátottság általánosságban kielégítő legyen. Emiatt oktatóink és kuta­tóink még mindig több élő munkát kénytelenek végezni, mint az kívánatos lenne. Ez annál is inkább sajnálatos, mivel az egyetemen az oktatóknak és kutatóknak a kutatómunkán kívül még sok más, igen sokrétű feladatkört is el kell látniok. 2./ Az oktató-nevelő és tudományos munkát végzők személyi kérdései Egyetemünk oktatói létszáma 1969-től - az eltávozok el­lenére is - emelkedést mutat /1/a táblázat/. Külön megemlí­tendő a minősítettek számának örvendetes növekedése,ami első­sorban a kandidátusi fokozatnál jelentkezik, de az utóbbi időben jelentősen növekedett a tudományok doktorainak száma is. Az egyetem és az akadémiai intézetek dolgozóinak idő­szakos cseréje, melyet a tudománypolitikai irányelvek szor­galmaznak, ezideig nem valósult meg. Az ilyen jellegű csere feltételei sajnos országos viszonylatban sincsenek adva, ki­vételt képeznek esetleg a helyi lehetőségek között a biológia egyes területei. A legtehetségesebb hallgatók elsősorban a tudományos diákkörök utján kapcsolódnak be a tudományos munkába /6. táblázat/, aminek eredményét a helyi, vagy országos diákköri konferenciákon tartott előadások, a benyújtott pályamunkák és az elnyert pályadijak is jelzik. Ezentúl igen sok tanszéken a hallgatók a tanszéki szemináriumok munkájába is bekapcsolód­nak.

Next

/
Thumbnails
Contents