József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1973-1974, Szeged

is tanúsítja, hogy tanszékeink a megbízók megelégedésére végzik és teljesitik a népgazdasági hasznossága tevékenységüket.

Bár az anyagi támogatás növekedése lassú, mégis határozott javulást hozott egyes kutatási területeken. Ennek ellenére még távol vagyunk attól, hogy a korszerű automatizált nagymüszerekkel és képzett segéderőkkel való ellátottság általánosságban kielégítő legyen. Emiatt oktatóink és kutatóink még mindig több élő munkát kénytelenek végezni, mint az kívánatos lenne. Ez annál is inkább sajnálatos, mivel az egyetemen az oktatóknak és kutatóknak a kutatómunkán kívül még sok más, igen sokrétű feladatkört is el kell látniok.

2./ Az oktató-nevelő és tudományos munkát végzők személyi kérdései

Egyetemünk oktatói létszáma 1969-től - az eltávozok ellenére is - emelkedést mutat /1/a táblázat/. Külön megemlítendő a minősítettek számának örvendetes növekedése,ami elsősorban a kandidátusi fokozatnál jelentkezik, de az utóbbi időben jelentősen növekedett a tudományok doktorainak száma is.

Az egyetem és az akadémiai intézetek dolgozóinak időszakos cseréje, melyet a tudománypolitikai irányelvek szorgalmaznak, ezideig nem valósult meg. Az ilyen jellegű csere feltételei sajnos országos viszonylatban sincsenek adva, kivételt képeznek esetleg a helyi lehetőségek között a biológia egyes területei.

A legtehetségesebb hallgatók elsősorban a tudományos diákkörök utján kapcsolódnak be a tudományos munkába /6. táblázat/, aminek eredményét a helyi, vagy országos diákköri konferenciákon tartott előadások, a benyújtott pályamunkák és az elnyert pályadijak is jelzik. Ezentúl igen sok tanszéken a hallgatók a tanszéki szemináriumok munkájába is bekapcsolódnak.