József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1973-1974, Szeged
Az idegen nyelvi szakoknál az óraszám-határ túllépése indokolt, azonban óvatosan kell bánni e kérdéssel, mert jelentkezni fognak a többi szakoknál is. Nem tisztázott még az sem, hogy a maximált óraszám-határ feloldása csak az átmeneti időre vonatkozna, vagy összehangoltan a tantervi elképzelésekkel, megnyitja általánosságban egy liberálisabb gazdálkodást. A házMskola kérdése. Egyetlen módon tudná ennek értelmes, reális megteremtését, ha az Egyetem gyakorlóiskoláit jelölnénk ki erre a célray kollégiumi férőhelyek biztosításával. Bármilyen egyéb megoldást erőltetett, kitalált megoldásnak tart. A szakpárositásra vonatkozóan a beszámolóban csupán a meglevő objektiv nehézségekre kivánt rámutatni, messze nem kivánván ezek számát csökkenteni. Véleménye szerint a nevelőmunkától nem lehet várni, hogy bizonyos, a hallgatók körében felmerülő témákat egyszer s minden korra lerendezzenek. Az uj generációval ezek szükségképpen újra felmerülnek a következő évben: a területen tehát a tartalmi részt illetően inkább a folyamatosságot kell biztosítani. Dr.Kovác3 István: A miniszterhelyettesi leirat örvendetesen szorgalmazza a kari jegyzetek kiadását. Ezzel a lehetőséggel a Kar e tanévben élni is kiván, ehhez kéri az Egyetem vezetésének anyagi támogatását. Szükséges ugyanis egyrészt az ágazati "tárgyak anyagának kiadása, másrészt az állandó jogszabályváltozás indokolja a hallgatók részére kisegitő anyag biztosítását. Sebesi Bálint: A minisliterhel;yettesi anyag a Természettudományi Kar 3-3.51 tanulmányi átlagú hallgatók tanulmányi ösztöndíjának rendezésére módszert is ajánl. Kéri az Egyetem vezetését e régóta húzódó kérdésnek rendezésére. Kérdése,hogyan lehet ösztöndíj maradvány, erről menetközben nem tudtak a Karok illetékesei? Dr.Leindler László: Az ösztöndíj-megtakarítás részére is meglepetés; tájékoztatást kér. A Kar 3-3.51 tanulmányi átlagú hallgatók problémáját csak a kari megtakarításból rendezni nem lehet, központi segítséget kér. %1 kell ésmerni, évek óta valjban fejlődés mutatkozik a káderutánpótlás terén, azonban a saját erőből történő erőfeszítések teljes megnyugtató megoldást nem hoznak. A Minisztérium is elismeri, hogy ellátottság te
