József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1972-1973, Szeged
Hogyan válik el az oktatás a gyakorlattól? Milyen profilú bölcsészek képzése folyjék? stb. Ezekre a kérdésekre itt nem térünk ki/. Alapelvként kell azonban leszögezni a feladat úgy oldandó meg, hogy a tanárképzés semmiképpen se lássa kárát. Nem engedhető meg, hogy a tanárszakosokkal szemben valami degradáló, arisztokratikus magatartás alakuljon ki a nem tanárszakosok között. A TTKrn,ahol már régen kettévált a két képzési forma, sajnos tapasztalhatóak ilyen jelenségek. Nem is mindig csak a hallgatók között. Ezeket is le kell szerelni. A fentinél is jóval nehezebb abban állástfoglalni, hogy miként alakuljon a tanárjelöltek szakpárosítása. Ti.i maradjunk a kétszakos képzésnél, térjünk vissza részben vagy egészben az egyszakos képzéshez, vagy esetleg a főszak - mellékszak variációt fogadjuk el. A kollektíva bölcsessége is minden bizonnyal elősegíti az egyetemi vélemény valamiféle körvonalazódását. Az eddigi tapasztalatok felele- ' venitése mellett - amik között pozitiv és negativ egyaránt szerepel - legalább két előre látható jüvőbeni problémát jelezni kell.Először: vajon hozható-e megnyugtató döntés e téren addig , amig a középiskolai képzés belső oktatási, tantárgyi struktúrája nem alakul ki világosan és perspektivikusan. A jelenlegi felmérések és tervek az egyszakoáodást illetően, sajnos még a jelenlegi középiskolai helyzetet sem veszik kellőképpen figyelembe. Másodszor: arra is gondolnunk kell, hogy nem nagyon vállalkozhatunk a tépzési struktúra további jelentős bővítésére. A jelenlegi és már eldöntött közeljövőbeli feladataink közé nehezen volna bepréselhető, hogy - mint a jelenlegi módosításra irányuló elképzelések némelyike sugallja - részben egyszakos, részben két vagy másfél szakos tanárokat képezünk. Mindenképpen az egységes profilú képzés volna célszerű. Ez lehet a fő szakmellékszak variációjának megvalósulása is /a bölcsészkari dékánok legutóbbi közös tanácskozása itt emellett a megoldás mellett foglalt állást./ A tanárképzés fontos módszertani, gyakorlati műhelyei- 15 -
