József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1972-1973, Szeged
végén. Kérem ezért, hogy az 1973/74. tanév-végi jelentése részletesen foglalkozzék az egyetemi tudományos munka tartalmi értékelésével. Egyetértve a jelentésnek azzal a megállapításával, hogy a nevelési tevékenység azon oldalának értékelése, elismerése, amelyik kevésbé látható és mérhető konkréten, nem egyszerű és "időigényes". Ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy e téren előre lépjünk és további erőfeszítéseket tegyünk. Ha uz egyetem különböző szintű állami és társadalmi szervezeteinek vezetői - beleértve természetesen a tanszékvezetőket is - elvégzik az e téren kötelességszerüen reájuk háruló feladatukat, a munka megoszlik és az eredmény nem marad el. Nem érthető hogyan jelenthette a Bölcsészettudományi Kar azt, hogy tudományos vonatkozásban megrekedt oktatójuk nincs és az sem, hogy ezt - bár óvatosan megkérdőjelezve - az egyetemi vezetés lényegében tudomásul veszi. Előttünk is ismert, hogy a Kari Tanács és az Egyetemi Tanács épp a tudományos munkában való megrekedés miott szavazta le az egyik bölcsészkari tanszékvezető újabb megbízatását. De ez nem az egyetlen példa, néhány más esetet is említeni lehetne még. A téma kapcsán elsősorban nem is az aspiranturára való jelentkezés szorgalmazását tartjuk fontosnak, hanem azt g következetes, rendszeres tudományos tevékenységet, amelynek előbb-utóhb gyümölcse lehet a kandidátusi fokozat elnyerése. * • ■ • • A káderpolitika és személyi ügyek kapcsán fel kell vetnünk még az egyetemi könyvtár problémáját, amiről nem szól a jelentés. A könyvtár vezető nélkül maradt, értékes munkatársai másutt igyekeznek elhelyezkedni, a dezorgunizálódásnak olyan komoly jelei mutatkoznak, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Kérem ezért, hogy az Egyetem Vezetősége az I. félév folyamán a Főosztály egyidejű és részletes tájékoztatásával térjen vissza az ügyre.- 7 -
