József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1972-1973, Szeged

1G3- 28 -értelmű módosítását, hogy a kategória átsorolásokat ne az ösztöndijkeret terhére kelljen végrehajtani. Az uj tanulmányi és vizsgarend érvényesülésének tapasz­talatairól készült miniszté riumi jelentés véleményünk szerint igen klasszikusan mutatja be nevezett szabályzatok életbe­lépése óta eltelt időszak főbb jellemzőit, a szabályzatok ér­vényesítésének pozitiv kihatásait és mindazokat a problémákat, amelyek nagyrészével egyetemünkön is találkozhatunk. A jelentés alapján levont következtetések ugyancsak helyesen Ítélik meg az uj tanulmányi és vizsgaszabályzat ér­vényesülésének tapasztalatait, helyesen jelölik ki a további feladatokat, teendőket. A József Attila Tudományegyetemen is a tanulmányi mun­kára való ösztönzés legkülönbözőbb módszeréivel lehet talál­kozni. Tanszékeink nagy része mindént megtett annak érdeké­ben, hogy a képzési színvonalat hathatósan növeljék. Szakbi­zottságaink általában egyeztetik a tanulmányi munkára való ösztönzési és számonkérési módszerekkel kapcsolatos elképze­léseiket, konkrét feladataikat. A karok színvonalas jegyzetek készítésével /pl. utóbbi három évben a Természettudományi Karon kb. 90 drb. központi és házijegyzet készült/ és jó előadások tartásával is törekednek a minél magasabb okta­tási színvonal elérésére. A számonkérési formákkal kapcsolat­ban felmerült, hogy nincs pontosan definiálva a vizsgára bo­csátás .és a félév elismerése, illetve elfogadása közötti különbség. Talán nem lehet egyetérteni azzal a gyakorlattal sem, hogy egyetemenként vagy esetleg karonként különbözik a kötelező, illetve nem kötelező óralátogatások kritériuma. Véleményünk szerint gyakorlattá kell tenni azt a köve­telményt, hogy oktatómunkánk során minél jobban biztosítsuk a különböző irányú összehangoltságot a tanszékek és hallga­tók képviselőivel való konzultálás utján. Természetesn, hogy "mindezekhez vezérlő élvként a hallgatók jobb kiképzésének,

Next

/
Thumbnails
Contents