József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1972-1973, Szeged

eredetileg .jogi képesítés nélküli funkcionárius. aki .jogi képesítést megkívánó funkciót tölt be, megszerezte a jogi képesítést, vagy ha azt megszerezni nem volt képes, más beosztásba került. A levelező és esti oktatás fenntartásának korábbi indoka tehát jórészt tárgytalanná vált.

2. Az esti és levelező jogi oktatást jelenleg két körülmény indokolja:

a/ a nappali tagzatrcl kibocsátott végzett hallgatókból a jogászi utánpótlás, figyelemmel a nagymérvű jogászszükségletre, még hosszú évekib nem pótolható a nappali tagozat adta keretek között. Ez pedig az esti-levelező képzés további fenntartása mellett szól;

b/ az esti-levelező képzés most emlitett fő funkciója mellett azonban megfontolást érdemel, hogy a továbbtanulás lehetősége nem zárható el olyanoktól sem,akik képességeik alapján további tanulásra képesek, de objektiv okok a nappali tagozaton való továbbtanulásukat akadályzzzák. A nappali tagozatos oktatási formáktól eltérő ez oktatási formáknak indokoltsága tehát részben ma is a társadalmi egyenlőtlenségeket korrigáló funkciójukban található.

III.

1. Jogi re;gdgz|re - közismerten - bizonyos eltérést mutat a nappali és az estilevelező tagozatra való felvétel vonatkozásában. Az utóbbi esetben ui. a középiskolai eredmények nem jönnek figyelembe.

Lenyegeben itt merül fel az a kérdés: hogyan bíráljuk el azoknak az esti /levelező/ tagozaton tanulmányokat folytató joghallgatóknak a problémáját, akik "főfoglalkozásban", tehát mindenféle munkaviszony nélkül esti /levelező/ hallgatók.

2. A 3/1968./MM.sz.r. 3. §. /3.bek/ munkaviszonyban /szövetkezeti tagsági viszonyban/ állóknak az esti és levelező tagozatra való jelentkezéséről szól. Az MSZMP KB- 4 -