József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1972-1973, Szeged

2

A levelező /esti/ oktatás bevezetésekor annak célja általában kettős volt:

a/ Egyrészt lehetővé tenni azoknak a kádereknek egyetemi oklevél megszerzését, akik olyan munkahelyen dolgoznak, ahol az egyetemi oklevél a munkahely betöltésének előfeltételeként van előirva /pl. birói, ügyészi állás stb./,

b/ másrészt lehetővé tenni a továbbtanulást olyan személyek részére, akik a felszabadulás előtti mostoha körülményeik miatt nem is gondolhattak a továbbtanulásra, azonban értelmi képességeik, érdemeik indokolttá teszik azt, hogy lehetőség biztosíttassák részükre az egyetemi diploma megszerzésére akkor is, ha annak megszerzése munkahelyükön nem feltétlenül szükséges.

Időközben azonban azok, akik olyan funkciót töltöttek be, amelynek végzéséhez egyetemi, igy Jogi diploma szükséges volt, és azzal nem rendelkeztek, általában megszerezték a diplomát, vagy ha arra képtelennek bizonyultak, az egyetemen lemorzsolódtak, s az illetékes felettes szervek más funkció ellátását bizták rájuk, Másrészt azok, akiknek a felszabadulás előtti körülmények miatt nem volt meg a lehetőségük diploma szerzésére, de arra értelmi képességeik és egyéb emlitett körülményeik folytán érdemesek voltak, szintén megszerezhették az egyetemi végzettséget. A levelező /esti/ felsőoktatásnak az a célja tehát lényegében tárgytalanná vált.

2. Figyelemmel azonban arra, hogy Alkotmányunk 59. §-ának 1. bekezdése mindenkinek biztosítja a művelődéshez való Jogot, s a 2. bekezdés pedig e cél realizálásának egyik eszközét a felnőtt dolgozók továbbképzésében látja, s erre anyagi támogatást is biztosítani kiván, az esti és levelező Jogászképzésnek ma is megvan a maga célja; éspedig az, hogy az e tanulmányok elvégzésére alkalmasnak bizonyuló dolgozók részére az állam által nyújtott anyagi tá-