József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1971-1972, Szeged
Zánthó r között. Probléma, hogy nincs elég angol szakos tanár, méghozzá jó nyelvi és pedagógiai felkészültséggel rendelkező tanár. Az a kivánalom, hogy egyetemi tanulmányaik ideje alatt a hallgatók legalább egy nyelvből, állami nyelvvizsga szintre jussanak, a jelenlegi helyzetet figyelembe véve maximalizmus lenne. A levelező hallgatók nyelvtanulása - éppen az egyetemhez való laza kapcsolataik miatt - nehezen megoldható kérdés, ez inkább egyéni vállalás kérdése, mintsem szervezeti keretek biztosításáé. A Bölcsészettudományi Kar dékánhelyettesének megjegyzésére utalva, a Lektorátus természetesen nem kivánja felbontani az évek hosszú sora ótá kialakult és jónak bizonyult kari együttműködési kereteket. Ha nem is állandó, de összetételében és létszámában relative^stabil kari lektorátusi csoportokat működtetünk a három karon, és^atar életének tevékeny részesei kivannak lenni* A jövőben kialakítandó nyelvi laboratórium feltétlenül a Bölcsészettudományi Kar főprofiljához igazitva, de a Lektorátussal közös használatban lenne valóban hasznos segitőjea nyelvtanulásnak-tanitásnak. Ennek sok összetevője van, elsősorban az anyagi és elhelyezési lehetőségeket kell alaposan felmérni és megcsinálni az ütemtervet a labor beállítására. A nyelvi követelmények egységes,illetve a kezdő-haladó szintre alkalmazott kidolgozása nem egyszerű probléma. Sok érv szól amellett, hogy a követelmény egységes legyen orosz és második idegen nyelvből mindenkire, de amellett is, hogy alkalmazkodjunk a kezdő-középhaladó és haladó szinthez. Ebben más lektorátusok gyakorlatát is meg kell ismerni. Mindenesetre a vezérelv, mint azt Serfőző rektorhelyettes is emlitette az kell, hogy legyen, hogy oroszból többet, a második idegen nyelvből értelem- és ésszerűen kevesebbet lehet követelni. Végezetül a Lektorátusvezető megköszönte az egyetem vezetésének eddigi megértő támogatását, amit a jövőre nézve is kér.- 2 -J
