József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1971-1972, Szeged

3» Munkánk alapját az alapközösségek képezik, de az alapközösségek tevékenysége rém egyértelmű, szinte szobák és szakok szerint változó. A szobák nagy létszáma nem egyenesarányu az aktivitással, mert szobán belül többellentét lehetőség van és ez sokszor nem hat progresszív irán^ten. Legaktívabbak a 6-8-as szobaközöoségek, Alapközösségeinket elsődlegesen a hosszabb ideig azonos feladatokat magára vállaló együttélésre próbáljuk nevelni. Itt nem közömbös a személyiség megismerése, de az önmegismerés sem, ugyanakkor a közösségben élés normái, elvárásai is érvényesülnek. Az I-II. éveseknél az egyetemi életbe való beilleszkedés és megmaradás; III-V, éveseknél a sztikebb szakmai érdeklődés figyelhető meg és nyomja rá bélyegét az alapközösségek belső nevelőmunkájára. Tevékenységük a nevelőmunka szempontjából roppant széles skálán mozog. Kulturális ismereteik bővitése szinte a kultúra ágazataiként, a patronáló tanár segítségével és vendégekkel; az aktuális politikai kérdések feletti viták; a szakma uj problémáim.

.rednényein keresztül a pályaválasztás lehetőségeivel és problémáival is foglalkoznak.

4. Jó kapcsolat alakult ki a karok állami és pártvezetőivel, munkánkról tájékozódnak, segitik a szobaközö ségek által meghívott oktatókat patronálási feladatuk ellátásában. Az egyes tanszékek oktatási, nevelői munkájukkal kapcsolatban is kikérik véleményünket. Mi magunk is fordulunk hozzájuk segítségért szakmai és nevelési problémák megoldásában, a kát segitségc.t mindig készséggel megadják. /Szalai István, Németh Jjzsef, Soós Gyula/.

5. Már a 3-as pontban ptaltunk arra a differenciálódott kapcsolatra, amely az I-II. és a III-V. évfolyam között van. Úgy tűnik a személyiség megismerése, a kollégiumban tanusitott magatartás és tanulmányaik alapján, hogy a jelenlegi I-III. évfolyam igényessége igen magas, elsősorban másokkal szemben, s az ilyen elvárás nem olyan mértékű önmaguk felé.

érdeklődésük hihetetlen széleskörű, de a megvalósitásban már nem olyan fegyelmezettek. Megfigyelhető volt és ez ténnyé vált,

hogy az egy szakos hallgatók /matematikus, vegyész, biológus/ nehezen

\

vonhatok be a kollégiumi munkába. Bizonyosfajta arisztokratizmus alakul ki bennük a tanárszakos hallgatókkal szemben. III. évfolyamtól fölfelé, amikor már szükebb szakmai területen dolgoznak még saját évfolyamtársaiktól is elszigetelődnek bizonyos mértékig.