József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1970-1971, Szeged

m

alkalmuk nyilt az egyes speciális vonatkozások konkrét tanulmányozására.

A munkagazdaságtan keretében ugyancsak megalapozott, széleskörű elméleti és gyakorlati anyaggal bővült tudásuk, bár az év kezdetén az előadó rendkivüli elfoglaltsága miatt az óratartással problémák voltak, később azonban ez rendeződött.

A második félvben elméleti jellegű az oktatás, noha a tanterv szerint csak a népgazdaság irány itása volna az. A minőségvédelem jogi eszközei c. tárgy szemináriumi jellegű és a kollektivszerződés c. tantárgynál egy szükségs elméleti bevezetés után gyakorlati foglalkozásokra térnek át.

Általános megállapít ás szerint ezek a tantárgyak olyan speciális jellegűek, amelyeknél a hallgatók nem rendelkeznek kellő elméleti alappal, ez készteti oz oktatókat elméleti órák tartására.

Külön foglalkoztak az oktatók azzal a kérdéssel is, hogy a hallgatók vonatkozásában óra túlterhelés mutatkozik-e?

Megállapitást nyert, hogy nem mutatkozik, azonban kétségtelenül gondolkodni kell a hagyományos képzési anyag módositásán legalábbis egyes tárgyaknál, mert kevesebb ór^számm-l kerül ugyan leadásra, de ugyanezt az anyagmennyiséget kell a hallgatónak elsajátítani mint az ágazati képzés bevezetése előtt.

Elhangzott olyan vélemény is, mely szerint c gazdasági ágazatnál talán túlzottan differenciált az anyag, sok az egészen speciális téma is. Egyes témánál feltétlenül szükséges lesz külső előadó bevonása, másrészt pedig az óraterhelés valamilyen átgondolt arányosítása az egyes tanszékek között.

Mind a tananyag módosítás, mind a külső előadó illetve az oktatói óraterhelés arányosításának problémájában csupán egy előre jelzést adhatunk kellő tapasztalatok hiányában.

•A hallgatók egyébként érzik, hogy az ágazati oktatással több, differenciáltabb ismeretet szereznek. Tagozotváltoztatási hangulat vagy kérés nincs. Olyan igény jelentkezett csupán, hogy amely tárgyaknál ez lehetséges, üzemlátogatások vagy a gazda- 2 -