József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1969-1970, Szeged
- 2 -’ ho\ elismeréséül pedig 1954-ben az ászt SzSzK Tudományos Akadémiája rendes tagjává választotta. Ariste akadémikus tevékeny részt vett a tallinni akadémiai ííyelv_6s Irodalomtudományi Intézet me szervezésében, 1957-től 1960-ig az Intézet finnugor osztályát vezette. A tudomány művelői közül elsőként kapta meg 3zovjet-3sztor3zág állami diját. A MTA 1967-ben tiszteletbeli tagjává választotta, de ezen kivül sok más külföldi tudományos társaság is kitüntette tagságával. /3ociétó Finno-Ougrienne, Kalevala Társaság, Finn Irodalmi Társaság, stb./ Paul Ariste elsősorban a balti-finn nyelv kkel foglalkozik. Különösen jelentősek az Ó3Zt, vót, vepsze, liv és izsór nyelvi kutatásai, valamint a balti-finn nyelvek kialakulására vonatkozó uj eredményei, érdeklődése és munkássága azonban nemcsak a balti-finn nyelvekre korlátozódik, hanem - főként kiterjedt tanitványi és mun-katársi köre révén - a finnugor és szamojéd nyelvek összességét felöleli. A nyelv vizsgálatában általános szempontok vezérlik, s ezért egyéb nyelveket is kutatási körébe von: ifjúkorától kezdve foglalkozik a mesterséges nyelvek problémájával /első cikkek közül kettő 1923-ban, illetve 1925-ben a Literatúra Mondo cimü Budapesten megjelenő eszperantó folyóiratban jelent meg./ a Baltikum nyelveivel /főleg lett, cigány és jiddis nyelvekkel/, valamint mindazon nyelvekkel, amelyekkel az észt érintkezésben állott /svéd, német, orosz/. Paul Aristénak igen nagy szerepe volt a szovjet finnugor nyelvtudomány modernizálásában. Aspiránsainak száma kb. 40, 3 oz azt jelenti, hogy tanítványaival i»eningrádban, Moszkvában és a Szov-i jetunió egyéb - gyakran távoli - városaiban is találkozunk. Közöttük több magyar i3 van, 3 néhány hazai kutatónk is Ariste tanítványának mondhatja magát. Tudom nyos munkáinak száma meghaladja a 400-at, közöttük több tucatra rúg önálló könyveinek száma. Fgyedül, illetve tanítványaival együtt kb, két tucat expedíciót tett a Szovjetunióban élő rokon nyelvek felkutatására. Alapitója és főszerkesztője a Szovjetszkoje finnuugrovedenije cimü folyóiratnak, Ariste professzor nyelvünket is jól beszéli, három Ízben járt hazánkban, 3 mint az 1970, nyarán Tallinban rendezendő III. Nemzetközi Finnugor Kongresszus iiendező Bizottságának elnöke tavaly tavasszal Szegedre is eljött, hogy a tanszékünkön folyó munkával megismerkedjék, s munkatársainkkal személyes kapcsolatait szorosabbra fűzze.
