József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1967-1969, Szeged
jelent kB zésre. A hallgatók legalábbis a rokon szakoknál orientálódnának. A 2. pontnál: egyetért azzal, hogy valóban adminisztratív eszközökkel kellene a nők túljelentkezésének kérdését megoldani. Sajnos az a helyzet, hogy a jogi pályán is vannak olyan területek, ahol nem szivesen alkalmaznak hőket. Pl. ügyész, biró, rendőrtiszt stb. Amelyik szakon ezek a problémák jelentkeznek, ott központi keretszámokkal kellene a megoldást elősegíteni. A jogi karon veszedelmesnek látja a helyzetet az államapparátus káderigényének megfelelő kielégítése szempontjából. A javaslat 3. pontjával egyetért, jónak tartja a hallgatók 70 Ö-ának a pont3Zrímok sorrendjében való felvételét, 30 A-rínak pedig a speciális alkalmasság tenné lehetővé a felvételt. A 6. ponttal kapcsolatosan! az egészségügyi minisztérium egyetértésével szigorítani kell az egészségügyi alkalmasságot megállapító gyakorlatot. Ezzel kapcsolatban helyes lenne minimális adminisztrációt igénylő gyakorlatot kidolgozni. A 8. ponttal kapcsolatosan! mint a szakbizottság tag;ja egyedüli volt, aki különvéleményt jelentett be a teszt rendszer bevezetése tárgyában. Véleménye szerint ennek egyetlen eredménye az, hogy lecsökkenti a fellebbezések számát, erős szűrést jelent a vizsgáknál. A módszer megalapozottságáról ma sincs meggyőződve, még finomításra szorul és talán akkor az aggályok eltűnnek. A tételek húzásával egyetért, végső fokon e módszerrel is^Ugyanúgy le lehet folytatni a közvetlen beszélgetést, mely a jobb ’ megismeréshez vezet. Egy évekkel ezelőtti statisztikai felmérés őt magát is meggyőzte arról, hogy a kitűnő, jeles, érettségivel felvételizők közül az egyetemen kb. 10-15 % rontotta le a tanulmányi átlagát, szemben azokkal, akiket közepes érettségi eredménnyel vettek fel - ezeknek 10 %-a jeles eredményt produkál, viszont 90 A-a még lejjebb került, illetve kiesett. Egyedi eredmények alapján tehát nem ért egyet azzal a javaslattal, hogy a középiskolai eredményt ne vegyék figyelembe. Nem ért egyet azzal, hogy sok jóeszü, jó képességű jelentkező csak azért, mert vidéki - esetleg nem olyan erős - középiskolában végzett, ne tudjon az egyetemre bekerülni. A 30 #-os felvételi bontás megadna a lehetőséget ezeknek a problémáknak a megoldásúra. Havasi Zoltánt a nőhall^atók számának növekedéséről szólva megemlíti, Hogy a következő években még fokozottabb mértékben fog jelentkezni ez a probléma, mégpedig a jelenlegi középiskolai % arányokat figyelembevéve. Véleménye szerint olyan központi - intézkedést kellene hozni, hogy már az iskola.illetve a szülők a fiukat vegyék rá a továbbtanulásra. ' Egyetért Kovács professzor által előadottakkal atekintetben, hogy egy különben jó képességű gyermek, aki vidéki iskolában tanult, ne szenvedjen hátrányt.
