József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1967-1969, Szeged
A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK, KÜLFÖLDI TANÚIM ÍNYUTAK SZEREPE A KÁDERKÉPZÉS ÉS A TUDOMÁNYOS MUNKA SZÍNVONALÁNAK EMELÉSE SZEMPONTJÁBÓL A nemzetközi kapcsolatok változatos formái közül a fenti cimben megjelölt szempontok miatt csupán a személyes emberi kapcsolatokat kifejlesztő tanulmányutak /kongresszusi, szimpoziumi * részvétel/ és.a külföldi vendégek fogadása jönnek komolyabban számításba. Tulajdonképpen a kiadványcserék, a levelezések, a vizsgálati anyagok kicserélése stb. is végső soron az emberek találkozásához vezetnek, ha az együttműködés, a kölcsönös előnyök kilátása biztatónak Ígérkezik* A beszámolóban pzért csak a kiutazásokról és a vendégek fogadásáról lesz szó. A lehetőségeket a mellékelt két táblázat tünteti fel az utóbbi három év adatai alapján, A kiküldetések és a meghívások pénzforrásai különbözők, A táblázat adatai együttesen tükrözik a MM., a MTA, a KK-keret és a KGST-koordinációs bizottság , a KKI és - habár kisebb súllyal - a külföldi fél által fedezett utakat. Úgy tűnik, hogy a lehetőségek elég jóku Az 1, táblázat szerint 1966-tól 1968-ig minden évben oktatóinknak mintegy 25 %-a utazik külföldre valamilyen céllal., A társadalomtudományi és a természettudományi tanulmányutak egyensúlyban vannak. A társadalomtudományokban egy oktatóra 1966-ban 11 nap, 1968-ban 18.nap jutott, a természettudományokban megfelelőleg 13 nap, ill, 15 nap. Tehát a kiküldetési K betőségek növekdtek, éspedig a társadalomtudományokban kbc 50 %-al, a természettudományokban pedig kb„ 15 %-ala Egy-egy kiutazó a természettudományok területén átlagosan 65 napot tölt külföldön. A társadalomtudományokban 1966-ban 36 nap, 1966-ban 58 nap volt egy oktató külföldi tartózkodásának átlagos időtartama, tehát a társadalomtudományokban is fokozatosan előtérbe jutnak a hosszabb tanulmányutak.
