József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1967-1969, Szeged

*13

"b/ Ugyanakkor - lényegében szintén teljesen egyértelműen támogatott álláspontként alakultak ki a viták során a következők: biztosi tani kell az adott koron oktatott fő^tudor-iánytorületok^képviselőinek a kari tanácsban való .. részvételét. Ennek a rendeletben történő kimondása szükséges, mert ilyen utalás nélkül az egyetemi szabályzatok esetleges előirása ellentétes lehet ó feIsőbbszintű jogszabállyal /legalábbis annak jelenlegi szövegével/,

2, / Az oktatási-szervezeti egységek vezetőinek növekvő feladata és felelőssége indckölttá teszi annak elvi rögzítését, bogy a tanszékvezetők a kar egészét, illetve a tanszékeiket illető kérdésekben véleményüket megfelelő súllyal képesek érvényesíteni,

3. / A kari tanácsba való választhatóság szempontjából

egyrészről a tanárokat és docenseket, másrészről az adjunkrtusokat és tanársegédeket együtt célszerű figyelembe venni.

/Ilyen bontás a kinevezések, a vizsgáztatási jog, stb.

szempontjából , a jelenlegi rendelettervezetekben is ismert./

c/ Megítélésünk szerint a miniszteri rendeletben elvi álláspontként célszerű megállapítani:

— 7 —

1. / A fő tudományterületek szerint kialakított szervezeti egységek vezetői /szekció-, intézeti-, tanszéki csoportok vezetői, szakbizottságok vezetői stb./ hivatalból tagjai a tanácsüléseknek, s akadályoztatásuk esetén helyettesük ugyancsak teljes jogú tagként vesz °roszt a tanácsülésen /testületi elv/.

2. / A kari tanács választott tagjainak számát az egyetem szabályzata 5-20 főben állapíthatja mer. /A maximális 20 fős létszám az /!/ pent szerinti - tehát hivatalbeli tagok számával - csökkentendő /tehát pl. 6 szakbizottsági vezető esetén legfeljebb 14./

3. / A választás módját és a választó szervet az egyetem működési szabályzata határozza meg. A választás általiban a kari oktatói közgyűlés jege. Nagyobb oktatói létszámú kar esetében azonban a szervdzeti szabályzat a szekciók feladatává teheti a kari tanácstag /tagok/ megválasztását.