József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1967-1969, Szeged
s így elkerülhetetlenül homályban hagyta r speciális egyetemi funkciókat, feladatokat. Az ebből adódó problémák bizonyos élességgel kerülnek előtérbe most, arakor kifejezetten az egyetemi önállóság fokozásáról van szó. Természet s, hogy részleges nódo* sitás mellett nincs lehetőség arra, hogy egész terjedelmében át— Makittassék egy - lényedében 1960/61-ben kialakult t koncepció. A jelenlegi tvr. pl. egyáltalán non tartalmaz intézkedést az egyetemi hallgatólíra vonatkozóan, nem rendezi a postgrandualis képzés problémáit; nem szól az egyetemi képzés során elérhető tudományos képesítés és tudományos minősítés elveiről; nem tartalmi z intézkedést az egyetemek gazdasági önállóságáról stb. Mindezekre figyelemmel megfontolandó az egyetemekről szóló magas szintű jogszabály kibocsátásának szükségessége. B/ Teljesen nyilvánvaló, hogy az uj szabályok hatályba- . léptetésének szükségképpeni velejárója, az egyetemet érintő, jelenleg hatályos joganyag átvizsgálása, ezzel összefüggésben a. joganyag átfogó rendelkezése, 'ügyenként kell megvizsgálni azt, hogy a kapcsolódé rendkívül nagy számú és meglehetősen heterogén tartalmú joganyag mennyiben érvényesülhet a jövőben, milyen vonatkozásokban van módosításra, vagy hatályon kívül helyezésre szükség. A jogrendezést bizonyos fokig természetszerűen nehezíteni fogja, hogy a korábban kibocsátott jogszabályok jelentős része a korábbi egyetempolitikai koncepciók szolgálatában állottak, s azoknak az uj elvekkel való összhangba hozatala gyakrqn komoly nehézséggel jár. /E tény egyébként bizonyos értelemben ugyancsak az // alatt felvetett elgondol Is mellett szól. Lényegesen könynyebb a jogrendezés akkor, ha uj és magas rendű jogszabály rögzíti az eIvókét s ennek következtében a korábbi rendelkezések nagy részének generális hatályén kívül helyezése valósítható meg./Ugyanakkor természetesen a jogszabály-anyag rendezése nem jelentheti azt, hogy a most kiadandó jogszabályokba kíséreljük meg beépíteni az összes, az egyetemek életét érintő jogtételeket. Az ilyen jellegű javaslatokkal nem értünk egyet. Szükség lesz tehát a jövőben is arra, hogy egyes spyc'.^is témákat, mint pl. az egyetemi oktatók kinevezésé 'el kapcsolatos eljárás, a gazdasági főigazgató jogállása, hallgatók elhelyezkedésével kapcsolatos pályázati rendszer stb. különálló jogszabályok rendezzenek úgy,
