József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1967-1969, Szeged
31. A fegyelmi határozat meghozatalát követő legalább három év elteltével mentesíthető a fegyelmi határozat hátrányos következményei alól az a volt hallgató, akivel szemben a 3. e) vagy f) pontban meghatározott fegyelmi büntetést szabtak ki, s a fegyelmi vétség elkövetése óta - munkahelye állami és társadalmi szerveinek véleménye alapján - erkölcsilag, politikailag kifogástalan magatartást tanúsított. A mentesítés során dönteni kell a tanulmányok folytatásának feltételeiről és módjáról is. Ha a fegyelmi büntetés jogerős büntetőbirői Ítélettel megállapított bűncselekmény miatt lett kiszabva, a volt hallgató csak akkor mentesíthető a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól, ha a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól mentesítették. 32. A fegyelmi büntetés hátrányos következményei alóli mentesítésre irányuló kérelmet annak a karnak a dékánjához kell benyújtani, amelynek a kérelmező hallgatója volt. 33. A mentesítés ügyében az a szerv dönt, amely a fegyelmi határozatot hozta. 34. Az ország összes felsőoktatási intézményéből kizáró határozat hatálya alatt álló személy mentesítési kérelmét a rektor, illetőleg a felügyeletet gyakorló miniszter véleményével ellátva - a művelődésügyi miniszterhez továbbítja döntés céljából. 35. Mentesítés esetén a fegyelmi határozatot a hallgató nyilvántartásából és leckekönyvéből törölni kell, s a mentesített személyt úgy kell tekinteni, mint aki fegyelmi vétséget nem követett el. V. Vegyes rendelkezések 36. A fegyelmi büntetésről értesíteni kell a rektort, továbbá a a) nappali tagozat hallgatója esetében- a hallgató szüleit,- a kari KISZ titkárt,- szükség esetén a diákotthon (kollégium) igazgatóját,- ha a hallgató társadalmi ösztöndíjas, az adományozót, b) esti-levelező tagozat hallgatója esetében a munkáltatót. 37. Mellőzni kell a határozat indokolásának nyilvános közlését, ha az közérdeket vagy jogos magánérdeket sért.- 34 -