József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1967-1969, Szeged
43. A jelölt feleletét az Állami Vizsgáztató Bizottság tagjai és a vizsgáztatók vizsgatárgyanként külön osztályozzák, majd zárt ülésen - vita esetén szavazással - megállapítják a jelöltnek az egyes tárgyakból elért eredményét. Szavazategyenlőség esetén az elnök dönt. 44. Az államvizsga átlageredményét a vizsgatárgyak, valamint a szakdolgozat, (diplomaterv) osztályzatainak egyszerű számtani átlaga adja. Az el nem fogadható szakdolgozat (diplomaterv) pótlásának feltételeit a dékán állapitja meg. Az egyetem tanulmányi és vizsgaszabályzatában előírható, hogy a szakdolgozat (diplomaterv) osztályzatát súlyozottan kell számításba venni. 45. Az államvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. 46. Sikeres államvizsga alapján az egyetem a jelöltnek szakképesitést feltüntető oklevelet ad. A) változat. Az oklevél minősítését - a 47. pontban foglaltak kivételével - az államvizsga átlageredményének, valamint az egyes szakok tantervében meghatározott tantárgyak szigorlatának egyszerű számtani átlaga adja. B) változat. Az oklevél minősitésének módját, a beszámítandó vizsgákat az egyetem tanulmányi- és vizsgaszabályzata határozza meg. 47. A tudományegyetemek állam- és jogtudományi karai, az orvostudományi egyetemek - a gyógyszerésztudományi karok kivételével, - valamint az Állatorvostudományi Egyetem hallgatóinak doktori oklevelébe a "summa cum laude", "cum laude", "rite" minősités valamelyikét kell bevezetni az alábbi meghatározás szerint. A) változat. Ha valamennyi szigorlatnak, valamint az államvizsga átlageredményének számtani középarányosa 4.51 - 5,00 3.51 - 4,50 2,00 - 3,50 "summa cum laude" "cum laude" "rite" minősitést kell a doktori oklevélbe bevezetni. B) változat. A doktori oklevél minősitésének módját, a beszámítandó vizsgákat az egyetem tanulmányi és vizsgaszabályzata határozza meg.- 26 -
