József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1964-1966, Szeged
J c 1 öntés az oktatók és a hallgatók szakmai ideológiai fejlődéséről Az oktatók és hallgatók ideológiai képzésével kapcsolatos kérdéseket az Egyetemi Nevelési Bizottság 1964 őszén megtárgyalta és a feladatokat összegező határozati javaslatot készíteti.. Ezt a határozati javaslatot az MSzMP Egyetemi Végrehajtó Bizottsága, majd pedig a Pártbizottság is megvitatta és a Rektor elvtájssal együtt jóváhagyta. A karok lényegében az elfogadott f rányelvek alapján szervezték meg e tanévben munkájukat. A szakmai ideológiai továbbképzési mód mór több éves múltra tekinthet vissza egyetemünkön. Viszonylag gyors elterjedése, majd kötelező beiktatása a tanszékek munkaprogramjába azzal a felismeréssel függött össze, bogy az oktatók, miután a marxizmus a a legfontosabb általános ismereteket megszerezték, elsősorban a szakmájukkal szorosan összefüggő ideológiai kérdések iránt mutattak érdeklődési A szakmai ideológiai viták évről évre újabb tapasztalatokkal gazdagodva alakulnak, szerva zetükbeu tematikájuk jellegében, módszereikben, sőt alapformáikban is módosulnak. Fejlődésük még ideiglenesen sem tekinthető lezártnak. Mégis a fejlődés néhány jellegzetesebi) vonása, tend >dója, különösen ebben a tanévben egyre inkább kirajzolódik* Ez részben a kari munkatervien megadott irányelvek alkalmazásával függ össze. Másrészt azonban - úgy véljük - kapcsolatban állnak a tanszékeknek azzal az egyre tudatosabb törekvésével is, hogy igen sokféle, szerteágazó tevéken - ségüket ökonomikus keretbe foglalják, az «üres járatokat» kikapcsolják, az inkább kifelé látványom mint befelé hasznos rendezvényeket megnyirbálják és a vílákat közvetlen; tudományos és oktatási célok s zolgalatába állítsák. Elsősorban ezek a törekvések eredményezik azt, hogy a viták számát csökkentették, A legtöbb tanszék egy, legleljebb két tanszéki vitát rendezett illetve rendez. Az eddig lezajlott viták alapos előkészületről« eleven vitaszellemről és a legtöbb helyen széleskörű érdeklődésről tanúskodik. Egyre gyakoribb, hogy két vagy több tanszék oktatói vagy a Jogi Kar esetében az egjés k<* oktatóit átfogó együttes vitát rendeznek. Ezzel függ össze, hogy több szakterületet érintő átfogóbb témák kerülnek agyas esetekben vitára mint a múltban, Mind többször kerül sor elkészült kandidátusi disszertációk vagy készülő értekezések, tanulmányok fontos részeinek vitára tűzésére. Ezzel a tanszékek többnyire igen hatékony segítséget nyújtanak a sze; bőknek» munkájukat mintegy «házi bírálatban* részesítik, elsősorban eszmei szempontból. Kísérletképpen a szakmai íueológíai eszmecserék uj formái is kialakulóban vannak. Például a Bölcsészettudományi Karon egyes tanszékek munkatársai nagyobb szabású tudományos rendezvények munkájában vesznek aktívan részi, vagy utólag tanszéki keretben behatóan megbeszélik egyes számukra fontos tanulságos témákat, problémákat. A Bölrsés zcttudományi Karon ilyen pl. az Ókortörténeti és a Régészeti Tanszék, Középkori Magyar-történeti Tanszék, Neveléstudományi Tanszék TIT-el együtt tervezett vitája, A jövőben közös vitákat óhajtanak rendezni a történelmi és irodalmi tanszékekkel együtt. A Bölcsészettudomány i Karoo I. és II. sz. Magyar Irodalmi Tanszék az L félévben megvitatta Vörös I,ászló I A Inai realizmus c, referátumát, amely egy nagyobb értekezés kiindulásául szolgált. E vitán resztvettek az orosz, ill. a Filozófiai Tanszék munkatársai is.
