József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1964-1966, Szeged

Elnök: Felkéri Pólay professzorit hogy bejelentését a tanácsülés előttiegye meg* Pólay Elemér: Bejelenti, hogy a menza étkeztetés minősége terén az utóbbi idő­ben igen sok panasz merült fel, ezért, mint a Szakszervezeti Bizottság elnöke a legközelebbi menzabizottsági ülésen részt kiván venni, annál is inkább, mert a menza étkeztetés problémáiról tájékozódni akar« Az Egyetemi Tanácsülés a bejelentéseket tu­domásul vette« Elnök: Rátér a tárgysorozat 2.napirendi pontjának tárgyalására« /Az anyagot a tanácstagok megkapták/« Felteszi a kérdést, Jiogy az anyag áttanulmányozása után merült-e fel olyan kér­­dél, amely tisztázásra vári Budó Ágoston: Megjegyzi, hogy a kiadott anyagban nyomdahiba következtében ér­telmetlen az a mondat, amely a természettudományi Kar levelező hallgatóira vo­natkozik« Pólay Elemér: Mint a kiküldött bizottság elnöke erre a megjegyzésre válaszát azzal adja meg, hogy itt a kiküldött bizottság a jegyzetek, illetve a tanköny­vek hiányát állapította meg, mely az oktatás rovására megy« Az anyag kiegészítésére bejelenti, hogy a Bizottságba Biczók Ferenc docens, Nagy János adjunktus, Bakos Ferenc docens, és Fonyó Antal professzor vett. részt, ezenkivül az Egyetemi Pártbizottság kiküldötte is a. kiküldött bizottság tárgya­lásain több Ízben részt vett« A bizottság munkájában 4- kérdéscsoport alakult ki, az egyik az esti és levelező oktatás céljának meghatározása, második a fel­vételek problematikája, harmadik a szervezeti és negyedik a módszertani kérdések« í.ittman fi bor: A jelentéssel egyetért , javaslata mégis az, hogy a b/ és a c/ pontot össze kellene vonni, mert ez a rész az oktatók érdekeltségével függ össze« A jelentésnek az oktatók érdekeltségét fel kell ölelnie, mégpedig azért, nagyon sok tanszéken dolgozó oktatóba levelező hallgatók tömkelegét vizsgáztat­ja^ ami pluszmunkát jelent számukra, szemben azokkal az oktatókkal, akik olyan tanszéken dolgoznak, ahol levelező hallgató nincs« Kra.jkó Gyula: megjegyzi, hogy a levelező oktatás nem ideiglenes jellegű« A levelező oktatás nem azért lett létrehozva, hogy azzel bizonyos átmeneti meg­oldások legyenek pótolva, hanem azért, mert ez rendszerint lényegéből fakadr Ezt meg kellett jegyeznie és megjegyzi azt is, hogy a levelező oktatók száma nincs arányban egyetemünk befogadóképességével«. Hogy milyen aránytalanságok vannak, azt világosan mutatja a földrajz szakképzés« Az első évesek beiskoláz­tatását csökkentették, ugyanakkor a levelező hallgatóknál.erre a szakra úgyszól­ván korlátlanul vettek fel levezeő hallgatókat«^ Soiln.z az oktatók anya­gi érdekeltsége mellett, mert a levelező oktatás rendkívül megheheziti az ok­tatók munkáját, ami vonatkozik az adminisztratív többletmunkára is« Elnök: A referátumot gondos munkának tartja, de nem befejezettnek« Referátum ténymegállapításokat tartalmaz, melyben az utolsó oldalon 4- pont alatt a javas­latok általánosan jelentkeznek, ezért az az érzése, hogy jó lett volna a jelen­tést még legalább másfél oldallal meghosszabbítani és ott taxatíve felsorolni a tennivalókat és me0szövegezni a javaslatokat« Egyébként egyetért azzal, hogy a XX század h<$t(Tdik évtizedének a közepén le kell szögezni azt, hogy aki maga­sabb képesítést akar megszerezni, ehhez hozzá kell segíteni« Azonban hiba/enne, ha a levelező oktatásoknál jelentkező hibák felett szemet hunynánk.

Next

/
Thumbnails
Contents