József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1964-1966, Szeged
i/r íaDoratónumáoan tioigo.uK» így Bekapcsolód üt az intézeti Kutatás valamelyik részletéue. részese annak a sikerélménynek, melyet a brdományos kutatás eredménye feletti őröm okoz, Több intézetben előírják azt is, nogy az intézet előtt előadásban számoljanak De szakdolgozatuk irodalmáról, az elért eredményekről stD. Megjegyzem, nogy jóformán a Kar valamennyi tanszékén kialakult az a nelyeslendő gyakorlat, részint a Tudományos Diákkörrel való együttműködés keretéDen, Hogy már a harmad vagy ne gyedé vés hallgatók, tanrenden kívül bejárogatnak az intézetekDe s részt vesznek kisebb lélegzetű tudományos tevékenységben. A Kar professzorai szívesen vesznek részt a Tudományos Diákkörök ülésein, részt vesznek a kialakuló vitákon s részvételükkel hozzájárulna? a diákköri munkához. Vég«! szólnom kellene a termelést gyakorlatokról is, melyek oktatásunknak érdekes szénfel. jaj. Tekint-Uel azonban arra, hogy a termelési gyakorlatok értékelése és megvitatása már saoí ipei a kari tanácsülés döf', nem kívánok írre az egyébként fontos gyakorlat típusra kitérni, IL A naligatók munkája, különös tekintettel a folyamatos vagy re» 1 szeres tanulásía A jói lelépi tett, megfelelő és színvonalas előadások a jól előkészített, korszerűé» mu • rezeit gyakorlatok önmagukban véve még nem biztosítják a korszerű és eredményes oktatást A jó és korszerű tanulmányi munka másik alapvető feltétele a naligatóság aktiv részvétele»- e részvétel biztosítása az oktatás és tanulás folyamatában. Kétségkívül ma már messze vagyunk az egyetemi oktatás ama réti korszakától, amikor a tanár és a nallgaíó legfeljebb a vizsgán találkozott először egymással s az egyetem számára majdnem hogy közömbös volt a Hallgató félévközi munkája, A egyetemi oktatás e régi koncepciója ma már lényegében seno! sem látható lenn. Ahol megnövekedett az igény a sokoldalú, jól képzett szakemberek irányába, a régi egyetemi oktatási stilus leg teljen» egy-két nurnán szakon maradhatott fenn* Egyetemünk és Karunk okidéi ülőtt magától értetődő» hogy valamilyen módon Diztosiíam keli a hallgatóság aktiv és állandó részvételét % tanulás folyamatában« Ennek .megfelelően szokás beszélni folyamatos tanulásról, újabb megfogalmazás szerint rendszeres tanulásról vagy rendszeres foglalkozásról. Általában egyetértés van abban, hogy a mereven értelmezett folyamatos tanulás olyan követelmény, mely legfeljebb csak a legjobbaktól várható. Ennek az oka főleg abban keresendő, hogj hallgatóink egész nap foglallak, az előadásokat, gyakorlatokat látogatják. Amit megkövetelünk az* hogy a hallgatók lelkiismeretesen kövessék a tanulmányi munka menetét» Ehnez nem szükséges az, bogy a vizsgákon megkövetelt színvonalon rögzítsék napröl-napra az előadási anyagot, ellenben az elvár httó, nogy naponként vagy' előadásról előadásra foglalkozzanak a hallottakkal, s jussanak el odáig» hogy a közölt ismeretanyagot jól értsék. Ez elegendő általiéban arra, hogy a vizsgaperiódusoan a télév folyamán követett és értett ínyag könnye» oen elsajátít hatóvá és rögzíthető vé válik. Az évközi foglalkozás nélkül, csak a vizsgaidőszakban megtanult anyag nem biztosit maradandó tudást, s egyébként is a nem racionális roh untán ülés a hallgató egészségét is károsítja, A rendszeres tanulás ellenőrzésére külön no ző lehetőségek vannak, pl, zárthelyi dolgozatok, demonstrációk, stb. Általános Karunkon az is, nogy a gyakorlatok keretéoen a gyakorlatvezetők számon kérik a végzendő- 5 -
