József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1964-1966, Szeged
io 4 ronáló tanárok munkájának hálózata jobban kiépült, mint a másik két karon. Ezt saját tapasztalatai is igazolják, a Bölcsészettudományi Kar vonatkozásában. Elnök a válasz után megnyitja az olőadmány felett a vitát, Miután vitára jelentkező nerc volt, elnök megkérdi az •Egyetemi Tanács tagjait, a tárgysoro zati pontban szereplő jelentést elfogadják-e. Az Egyetemi Tanács a jelentést elfogadta, elnök igy mondta ki határozatilag. »' • ’’ K ' Ezután az Egyetemi Tanács rátért a harmadik napirendi pont tárgyalására. A harmadik naplrendipont "javaslattétel az aranyoklevelek kiadására". Elnök felkéri dr.^emen s Béla, az Állam és Jogtudományi Kar dékánját, hogy javaslatát tegye meg. Dr.Kemenes Béla az Állam és Jogtudományi Kar dékánja bejelenti, hogy az Állam és Jogtudományi Kar 1965. június 24-én tartott Vl.rendds kari tanácsülésén foglalkozott az aranyoklevél kiadása iránti kérelmek elbírálásával. Dr.Kálmán Miklós nyújtott be kérelmet, aki 1890. november 18-án Tagnéd községben született. Jogtudományi doktorrá avatása 1915. február 6. napján volt a Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen. Nevezett az egységes birói ügyvédi vizsgát 1918. október 30-án sikerrel tette le. Utána a Szatmári ügyvédi kamara felvette az ügyvédek névjegyzékébe. Ezt megelőzőleg 1918. november elején Nagykárolyban a munkás és katonatanács tagja volt, majd az ottani járásbíróság politikai megbízottja. A Szatmári ügyészség e ténykedéséért ellene eljárást indított, mlértis lakóhelyéről távoznia kellett. 1922. évtől a Bu apesti Kamara területén folytatott ügyvédi tevékenységet. Ellene fegyelmi eljárás nem volt. folyamatban, munkája ellen nem merült fel kifogás. 1950-től I960, augusztus 31-ig a Konzervipari Trösztnél volt jogtanácsos és saját kérelmére
