József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1978-1979

1979. április 19., IV. rendes ülés

Részképzésben elvileg minden orosz és német szakos hallgatónak részt kellene vennie,tehát hallgatóink több mint felének /Az 1977-78.tanévben 144 ötödévesből 66 volt orosz,5o német az 1978-79.tanévben 112 " 55 # ;25 " szakos/

Gyakorlatilag a részképzés a tanárjelöltek kb.5o %-t érinti.

A következőkben azt szeretnénk elemezni,milyen kapcsolat

van a hivatástudat kialakítása és az egyes elfoglaltságok között.

A hivatástudat és a gyakorló iskola

A sok nehézség ellenére - tapasztalatunk szerint - a gyakorló iskolák tesznek legtöbbet a tanárjelöltek hivatástudatának kialakítása szempontjából. E téren felvetett leggyakoribb kifogások:

1. A tanárjelöltek viszonylag ideális körülmények között ismerkednek meg a tanári pályával,és a gyak.isk. nem késziti fel őket a nehezebb körülmények közötti munkára»kellő élet-és emberismeretre.

hz a kifogás azért nem állja meg a helyét,mert ha más iskolában esetleg nehezebb személyi és tárgyi feltételek mellett kell majd tanitaniok,azért az itt tapasztalt nevelői és oktatói eljárásokat, módszereket ott is alkalmazhatják,viszont az élet-és emberismeretre valóban csak saját munkaterületükön tehetnek szert.

2. Csak az ált.iskolai és a gimn.-i tananyagot ismerik meg,az ottani oktatási formákban szereznek tapasztalatokat»holott végzős hallgatóink tekintélyes része szakmunkásképző intézetekben,szakiskolákban fog tanitani.Ez valóban tény,de a szaktárgy nevelési és oktatási feladataival kapcsolatos alapelvek minden iskolatípusra vonatkoznak; az illető iskolatípus tananyagát pedig munkájuk közben ismerik majd meg. Sem a gyakorló iskoláktól,sem az egyetemtől nem lehet elvárni,hogy mindazokkal a pályákkal kapcsolatban,ahol végzett hallgatóink elhelyezkednek /kollégium,könyvtár,muzeum,könyvkiadó»nyomda/j a hivatástudatot kialakítsák.

5.Gyakran elhangzik az a megjegy zés,hogy a gyakorló iskolai munka értékelése a szakvezetők részéről nem eléggé differenciált,ugyanis