József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1976-1977

1977. január 11., I. rendkívüli ülés

11 TÁJÉKOZTATÓ Az állami felsőoktatásban folyó marxizmus-leninizmus oktat ás koncepciója ó3 káderheJLyr,eto -c . központi bizottsági állás­foglalásról Az állásfoglalás kialakítását hosszas előkészülettel külön bizottságok végezték és kidolgozták ennek egyes részkérdé­seit, igy plo foglalkoztak a tantervék kérdésével, a három al­kotórész oktatásának összhangjával, a megoldatlan ideológiai kérdésekkel stb. A marxizmus-leninizmus oktatás helyzetének megvizsgálása 2-3 évenként indokolt, de nem az oktatás fogya­tékosságai miatto Ezt bizonyítja az is, hogy 1970 és 1975 kö­zött az e tárgyakat oktatók közül 130-an egyetemi fokozatot, több mint 60-an akadémiai tudományos fokozatot szereztek. Lét­rejöttek a szakszerű megítélés és értékelés feltételei. A társadalmi, politikai fejlődéshez Ó3 az ideológiai fejlődés eredményéhez tudományosan igazodnak, feladatukat egyre kor­szerűbben látják el» Az oktatás világnézeti, nevelő és poli­tikai orientáló szerepét jó tananyagok,az oktatók továbbkép­zése, a célirányos kutatás é3 a szakképzéssel összehangolt ideológiai képzés töltheti be. Az elmélet alapjait jól ismerő és alkalmazni képes hallgatók képzése a cél. Nem elsősorban az óraszámok növelésével, hanem az oktatás színvonalának eme­lésével. A tartalmi továbbfe.ilesztés főbb problémái, hogy biztosítani kell a képzés} és továbbképzés egységét, a középiskolai-felső­oktatási és/pártoktatási formák egymásraépülését, az elmélet és a gyakorlat egységét és a három alkotórészt oktató tanszé­kek együttműködését. Az egyetemi főiskolai marxizmus-leninizmus oktatás szerves része annak a világnézeti, politikai oktató-nevelő folyamatnak, amely a közoktatásban kezdődik és a felsőfokú tanulmányok után

Next

/
Thumbnails
Contents