József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1975-1976
1976. március 25., III. rendkívüli ülés
Méltán nyerte el 1963-ben ”A felsőoktatás kiváló dolgozója” kitüntetést . 2. Erkölcsi-politikai arculatáról és társadalmi munkájáról* Madácsy Lászlót a felszabadulás előtt abban a fiatal szegedi értelmiségi csoportban találjuk, amely akkor a baloldallságnak országosam ismert dinamikus helyi képviselője volt. A felszabadulástól tagja volt a Szociáldemokrata Partnak, majd az egyesüléstől a Magyar Dolgozók Pártjának, 1956-ig. Szakszervezeti tagsága 1945 óta folyamatos. Bár közel két évtized óta párton kivüli, politikai beállitotísága egyértelműen pozitiv, nézeteiben és tetteiben egyaránt a szocialista fejlődés támogatója. Társadalmi tevékenysége aktiv, széles körű, sok irányú. Megbízatásait mindig pontosan teljesítette, és mély tartalommal igyekezett megtölteni. Az 1945—47. években Szeged város szabadművelődési felügyelője volt, 1956-ig az írószövetség szegedi csoportjának elnöke. Karunkon 1953—63 között dékánhelyettesként működött, s 1971 óta elnöke a kari idegen nyelvi a akcsoportnak. — Ajjajkitó szerkesztője volt a Tiszatájnak, megszervezője és vezetője a tóóra Ferenc Muzeum irodalmi szekciójának, elnöke a Dugonics Társaságnak} ma is tevékeny tagja a Kincskereső cimil országos ifjúsági irodalmi lap szerkeszti közösségének. 3. Tudományos tevékenységéről* Madácsy László a bölcsészdoktori képesítést 1937-ben szerezte Mikes leveleinek francia mintáit derítve fel; s a magyar éa a francia irodalom kapcsolatainak vizsgálata egész pályájának vezérmotivuaa maradt. Kandidátusi dolgozata a francia irodalmi szalonok irodalomszociológiai funkcióját nyomozta; fokozatát 1964-ben nyerte el vele. Publikációinak összesítő jegyzékében több önálló kötet és nagy számú cikk sorakozik; valamennyi a magyar és a francia irodalom tárgyköréből s e kettő kapcsolatából meríti témáját. Tanulmányainak jó része publikusabb folyóiratokban jelent meg. Ez azonban nem csökkenti, hanem épp növeli értékűket. Arra mutat, hogy Madácsy László a kutatást nem öncálnak tekinti, hanem társadalmi szolgálatnak; és tudományos buvárlatalnak eredményét olyan formába tudja önteni, amely közvetlenül nevelheti a szélesebb közönséget is. Témáinak megválasztásában elkötelezetten baloldali és humanista beállítottságú; de magyar témáiban ugyannytrá elkötelezetten szegedi is. Juhász Gyulának, de Tömörkény Istvánnak, Mára Ferencnek, sőt Radnóti Miklósnak is, már akkor lelkes búvára és Ismertetője volt, emikor ezzel még sokkal inkább kezdeményezte, mintsem követte megbecsülésüket.