József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1975-1976

1976. március 25., III. rendkívüli ülés

Méltán nyerte el 1963-ben ”A felsőoktatás kiváló dolgozója” kitünte­tést . 2. Erkölcsi-politikai arculatáról és társadalmi munkájáról* Madácsy Lászlót a felszabadulás előtt abban a fiatal szegedi értelmiségi csoportban találjuk, amely akkor a baloldallságnak or­szágosam ismert dinamikus helyi képviselője volt. A felszabadulástól tagja volt a Szociáldemokrata Partnak, majd az egyesüléstől a Magyar Dolgozók Pártjának, 1956-ig. Szakszervezeti tagsága 1945 óta folya­matos. Bár közel két évtized óta párton kivüli, politikai beállitotí­­sága egyértelműen pozitiv, nézeteiben és tetteiben egyaránt a szoci­alista fejlődés támogatója. Társadalmi tevékenysége aktiv, széles körű, sok irányú. Megbí­zatásait mindig pontosan teljesítette, és mély tartalommal igyeke­zett megtölteni. Az 1945—47. években Szeged város szabadművelődési felügyelője volt, 1956-ig az írószövetség szegedi csoportjának el­nöke. Karunkon 1953—63 között dékánhelyettesként működött, s 1971 óta elnöke a kari idegen nyelvi a akcsoportnak. — Ajjajkitó szerkesz­tője volt a Tiszatájnak, megszervezője és vezetője a tóóra Ferenc Muzeum irodalmi szekciójának, elnöke a Dugonics Társaságnak} ma is tevékeny tagja a Kincskereső cimil országos ifjúsági irodalmi lap szerkeszti közösségének. 3. Tudományos tevékenységéről* Madácsy László a bölcsészdoktori képesítést 1937-ben szerez­te Mikes leveleinek francia mintáit derítve fel; s a magyar éa a francia irodalom kapcsolatainak vizsgálata egész pályájának vezér­­motivuaa maradt. Kandidátusi dolgozata a francia irodalmi szalonok irodalomszociológiai funkcióját nyomozta; fokozatát 1964-ben nyer­te el vele. Publikációinak összesítő jegyzékében több önálló kötet és nagy számú cikk sorakozik; valamennyi a magyar és a francia iro­dalom tárgyköréből s e kettő kapcsolatából meríti témáját. Tanulmá­nyainak jó része publikusabb folyóiratokban jelent meg. Ez azonban nem csökkenti, hanem épp növeli értékűket. Arra mutat, hogy Madácsy László a kutatást nem öncálnak tekinti, hanem társadalmi szolgálat­nak; és tudományos buvárlatalnak eredményét olyan formába tudja ön­teni, amely közvetlenül nevelheti a szélesebb közönséget is. Témáinak megválasztásában elkötelezetten baloldali és humanis­ta beállítottságú; de magyar témáiban ugyannytrá elkötelezetten sze­gedi is. Juhász Gyulának, de Tömörkény Istvánnak, Mára Ferencnek, sőt Radnóti Miklósnak is, már akkor lelkes búvára és Ismertetője volt, emikor ezzel még sokkal inkább kezdeményezte, mintsem követ­te megbecsülésüket.

Next

/
Thumbnails
Contents