József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1974-1975

1975. július 5., VI. rendes ülés

Z11- 2 -kérdőívek aránya 50 %-osnak mondható. A 42 kérdőív alapján megállapítható, hogy 34-en már a fel­vételkor tanárnak készültek, s jelenleg is tanárként szeretnének elhelyezkedni. Megerősítő motívumként kiemelik az egyetemi tanul­mányok szerepét, a gyakorló tanítások élményszerüségét, a gyerme­kek iránti szeretetet s többen hivatkoznak az oktatók példamuta­tására is. Egy hallgató időközben rájött, hogy nem "pedagógus­aikat". Nyolcán eredetileg sem tanárnak készültek /fordító, könyv­táros, levéltáros stb./, de közülük ketten megszerették a tanári pályát. Bár adataink csak az évfolyam felére vonatkoznak, kedvező tandenciaként értékeljük a tanári orientáció túlsúlyát. Az érdeklődés intenzitását mutatja az, hogy a hallgatók egynegyede rendszeresen kapcsolatot tart azzal az iskolával, ahol pályakezdését tervezi. A kérdőívekből kitűnik, hogy a középiskola /pontosabban a gimnázium/ és a kollégium vonzza a hallgatókat. A választható iskolatípusok közül mást meg sem jelölnek, legfeljebb egyesek az "egyéb" kategóriát részesítik előnyben. II. Személyi jellemzések A pályázati tevékenységben hagyományosan megkülönböztetett figyelmet fordítottunk /különösen nevelési szempontból/ a végző hallgatók személyi jellemzésének elkészítésére. A korábbi években kialakított módszertani útmutató felhasználásával.kisebb szerve­zési zökkenőkkel/ mindegyik csoport határidőre /márc.31./ befe­jezte a munkát. Az V/B alapszervezetben átmenetileg nehézséget okozott az, hogy a második félévben külföldi részképzésre utazó hallgatók a— nyagának előkészítését az első félév végéig nem tudták befejezni.

Next

/
Thumbnails
Contents