József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1974-1975

1975. március 26., IV. rendes ülés

doktori értekezéssé is továbbié éleszthetők /pl. Uj- és Legujabbkori Magyar Történeti Tanszék, Pedagógiai Tanszék, Klasszika-Pilológia/.- A kari rendezvények alapján bizalommal tekinthetünk a közelgő országos tudományos diákköri konferenciák elé is; a bemutatott dolgozatok közt számos igen kiváló is volt. /Ugyanakkor nem hallgathatjuk el némi aggodalmunkat a szervező, előkészítő munka hiányosságai láttán./

Emlitést érdemel egyik-másik tanszék kezdeményezése. így pl. az Olasz Tanszék műfordítói pályázatot tervez; a Magyar Nyelvtudományi valamint az Általános és Alkalmazott Nyelvtudományi Tanszék több hallgatót bevont a magy ar nyelv készülő ’'gyakorisági szótára” kollektiv munkálataiban

Meggyőződésünk, hogy minden probléma megoldásának előfeltétele a probléma őszinte megfogalmazása. Ezért nem hallgathatunk a fellebbezés révén utólag felvett, zömmel Pestről le utazó hallgatók kérdéséről. Ezek száma nem túl nagy, azonban pl. a történelem szak létszámát immár második éve kb. 5o %-al megnöveli. Ez szervezetileg csak az 1. félévben okoz problémát, amennyiben a végleges tanrendet csak ősszel lehet elkészíteni, mert nem derül ki időben, hány szemináriumi csoporttal kell majd dolgoznunk. Súlyosabb tehertétel ennél ezeknek a hallgatóknak nem megfelelő munkamorálja -/a mélypont a jelenlegi II. évfolyam. Elég itt a legutóbbi fegyelmi döntésekre utalni, hogy nyilvánvaló legyen, valami nincs rendben ezen a téren.

3. Az eszmei-politikai-erkölcsi meggyőződés fejlesztésének, a marxista-leninista világnézet erősítésének gerince az oktató munka.

A tanszékek előadásaik, szemináriumaik tematikájának összeállításánál, a súlypontok kiemelésénél általában tekintettel vannak e szempontok érvényesitésére. Magától értetődik, hogy a lehetőségek szaktudományonként nem teljesen azonosak. így nyiltoán a legkedvezőbb a történelemoktatás helyzete a tárgy jellegénél fogva,- amit csak fokoz az a körülmény, hogy az előadók tekintélyes része kutatómunkájában is elsősorban gazdaságtörténeti, vallástörténeti kérdésekkel, illetőleg a történettudomány történetével, a különböző történeti irány^ zatok kritikájával foglalkozik. Lényegében hasonló a helyzet a magyar irodalom területén is; ezzel kapcsolatban emlitést érdemel,