József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1973-1974
1974. március 13., IV. rendkívüli ülés
1VI- 3 Dékáni Javasolja, hogy a 4.pontot vegyék le a napirendről. Időközben megjelent ugyanis a Határozatok Tárában az egyetemek szervezeti szabályzatára vonatkozó kormányhatározat. Mérei Gyulai A rektor a krról Őt nevezte ki a szervezeti szabályzat felülvizsgálásával megbizott bizottság tagjául. Elnök: Kemenes Béla. A karon a tanszékek észrevételei alapján állították össze a jelentést. Annak, hogy a kari tanácsülés napirendjére tűzték, megvolt az értelme, de egyetért a most elhangzott dékáni javaslattal. Dékáh: Bizonyára nem volt felesleges ez a munka. Az irányelveket le fogják küldeni, akkor majd visszatérünk erre a kérdésre. 3. napirendi pont Dékán: Informáló céllal tűzték napirendre, nem tudja, érdemes-e vitatkozni róla. A múlt ülésen egy-két ide vonatkozó kérdéssel már foglalkoztunic. Az egyetemi tanásülés majd megvitatja. Mégis néhány megjegyzés: A 2. lapon /a vizsgaszabályzat 5. oldal 6. szabályának 10 a/ bekezdéséhez/ alternativ javaslatot tartalmaz. Ő egyikkel sem ért egyet. Nem tudja, mi a véleménye a tanács tagjainak most ezekről /idézi a módosító javaslat szövegét/. A legutóbbi tanácsülésen úgy foglaltak állást, hogy ”nem kötelező” az előadások látogatása. Másik megjegyzése a jelenetés 3» lapjára vonatkozik: ”A leckekönyvbe felvett elméleti órák aláírási feltételeit, valamint az előadások és vizsgák anyagának viszonyát a tanszékvezető határozza meg." Ezzel a megfogalmazással azért nem tud egyetérteni, mert lényegében a tanszék hatáskörébe utalja - burkoltan ugyan -, hogy az órák látogatását kötelezővé teszi-e. Rögtönözve ezt javasolja: "A gyakorlati foglalkozásokon való részvétel kötelező. Az eimeleti órák rendszeres látogatása a hallgatók érdekében áll, mert az előadónak joga van a jegyzetben, tankönyvben nem szereplő, de az előadásokon leadott anyagot is szamonkérni.” Marót! Egon: ügy érzi, ezzel a szövegezéssel kapcsolatban is felvetődik: hogyan ad számot a hallgató az órán elhangzottakról, ha nincs ott. Vé, ;h József :Nem érti a jelentés 2. oldalán található megállapítást: helytelen lenne a szabályzatban kategórikusan előírni, hogy az előadásokon való részvétel kötelező.” Miért? ő amellett van, hogy tegyék kötelezővé az előadások látogatását. Benedek Nándor: Legyen szabad ugyanennek a gondolatnak az ellenkezőjét megvizsgálni. Ha nem tesszük kötelezővé az előadásra járást miért ne Írhatnánk bele a szabályzatba? Azt kellene eldöntenünk: kötelező vagy sem. Bármelyik mellett dönteténk, azt le is lehetne írni nyíltan, magyarul. Dékán: A jelenlegi szabályzatban benne van, hogy ’’általában nem kőtelező”. Korábban sem volt az, csak nem írták le. Az,hogy ez igy megfogalmazódott, lazulást eredményezett. A fegyelmet meg kellene szilárdítani. Olyan megoldást kellene találni, hogy a hallgatónak módjában álljon választani: menjen vagy ne menjen. Ha az óralátogatást valami akadályozza, pótolják. Ezt célozza az ő megfogalmazása.
