József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1972-1973

1972. október 13., I. rendes ülés

n- 8 -kapeoitását £elemésztenék, s ezért ezek számottevő szabad kapacitá­sukat saját kezdeményezésű.vagy más kutatóhelyekkel közösen vég­zett feladatokra fordítják. A tanszéki tudományos kutatómunka arány­lag kicsiny részesedésével a különböző szinteken kiemelt témákban egymagában nem lehűt jellemezni, vagy pláne mérni a kari kutatás állapotát, mert: 1/ a kiemelt társadalomtudományi témák nem mind olyanok, hogy bármelyik tanszék bele kapcsolódhassák akárcsak egy mellékágon is; 2/ a kiemelt témákban való részvétel akkor hasznos, ha spontán és nem erőltetett; 3/ a kari, ill. tanszéki tudományos tevékenység értékelésében a szabad kapacitás terhére végzett munka és annak eredménye,/valamint az oktatásban való hasznosítása/ nem hagyható figyelmen kivül. Az utóbbinak fontosságát kiemeli, hogy a szabad kapacitás terhére elég nagy volumenű kutatás folyik egyes tanszékeken, ? ez jól kiegészíti az MDA központi kutató intézeteinek tevékenységét. Szék az intézetek számos fontos területen nem fejte­nek ki tevékenységet /részben munkaerőhiány, részben tudományos profiljuk korlátozott volta miatt/, s igy a kutatóbázis szerepe több ilyen esetben tulajüanképpen egyetemi tanszékeknek jutott. Ez eddig jobbára spontánul kialakult gyakorlat volt. Nem érdektelen ezzel kapcsolatban az a javaslat, hogy az MTA és a Művelődésügyi Miniszté­rium hivatalosan ismerje el kutatóbázisnak és koordináló szervnek azokat az egyetemi tanszékeket, amelyek ezt munkájukkal kiérdemelték. Sgy-eg7 téma irányításit bízzák rájuk, s bocsássanak rendelkezésükre megfelelő összegű anyagi támogatást. Ez a javaslat érintené karunk néhány tanszékét, de felveti egyben a kutatás finansziroZásának a problémáját is, amelynek jelenlegi formáját kissé olavultnak gondolom, mert a tudománypolitikai célokat nem szolgálja megfelelő módon. Itt nem arra célzok, hegy a társadalomtudományok alimentációja elmarad a természettudományoké mögött: ez természetes és világszerte tapasz­talt jelenség, amely a kísérletes tudományok fokozott költségigényes voltából adódik, - hanem arra, hogy a EIEA hiteleket voltaképpen vagy az egyes tanszékeknek a szaktudomány országos tervében betöltött szerepe alapján kellene szétosztani /ez meglehetősen bonyolítaná a döntésben közreműködők dolgát/, vagy pedig a témafinanszirozást kellene bevezetni az eddigi személyi jellegű támogatás helyett, E problémáinknak rendezését helyezik kilátásba művelődésügyi minisz-Készült: 30 pld-ban. .ing.: dr.Béla Dénes kari titkár.

Next

/
Thumbnails
Contents