József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1972-1973

1973. május 17., III. rendes ülés

-155

a»/ A középiskolában a tanulók megtanulnak egyszerű társalgást folytatni a mindennapi élet 1 gfontosabb tárgyköreiből, azaz elsajátít,Iák az un. "turista -nyelvet”, amely a nem-tagozatos osztályok’,.an összesen 1200-1500 lexikai egységből, a tagozatos osztályokban 2300-2500 lexikai egységből álló szókincsre épül,-. /Az igazság kedvéért meg kell jegyezni, hogy a középiskolai tantervnek ez az előírása csak a tagozatos osztályokban valósul meg a gyakorlatban; a heti 2, ill. 3 órásnagyiétszámu, 40 sőt több fős osztályokban ez a követelmény csak elméleti marad,/ Ezzel szemben a bölcsészkarok programja a nyelvszakos tanárjelölt számára kb. 10,000 szó aktiv ismeretét, és kb. 30.000 szó passzív ismeretét Írja elő, Ez annyit jelent, hogy az egyetemi tanulmányok 10 féléve ai. tt elsajátítandó szómennyiség nagyjából 7»500 aktívan és 27 000 passzívan tudott szó? ha ezt félévekre, illetve végső elemzésben hetekre bontjuk, ahhoz az eredményhez jutunk, hogy egy nyelvszakos hallgatónak 10 féléven keresztül hetenként kb, 50 szót kell az aktiv használat és 100-150 szót a passzív megértés fokán megtanulnia, csupán az egyik szakjából!

Ezen szókincs alapján az egyetemi nyelvoktatásnak olyan beszédkés zségi fokra kell eljuttatnia a hallgatókat, hogy tetszőleges tárgykörben /kizárva természetesen a speciális szak-Vargyköro- Eet/ nagyobb nyelvi hibák nélkül tudjanak társalogni, angol nyelven folymatosen előadni és előkészített vitában résztvenni, másrészt képessé kell tennie őket arra, hogy tetszőleges tárgykörű j folyamatos idegennyelvü beszédet nehézség né Ildii meg tudjanak érteni,

b./ A középiskolai oktatás - beszédközpontusága miatt - nem ad rendszeres és tudatos nyelvtani ismereteket. A leiró nyelvtan rendszeres és tudatos elsajátíttatása tehát az egyetemi nyelvoktatás feladata,

c„/ A középiskola egyáltalán nem, vcgy - tagozatos osztályokban - minimális mértékben nyújt olvasási készséget; az Írásbeli ki • fejezőkészség pedig gyakorlatilag az idegen nyelven való levélírásra korlátozódik. Tehát az idegennyelvszakos hallgatókat az egyetemen kell megtanítani szaktárgyuk nyelvén olvasni és fogalmazni.

d. / A középiskolai követelmények között sem az anyanyelvről az

idegen nyelvre történő fordítás, sem a tolmácsolás készsége öem szerepel, ,1Ett ellentmondás mutatkozik az érettségi és az egyetemi felvételi vizsga követelményei között, ahol kc'r tudomásuan magyarról idegen nyelvre is kell a jelölteknek fordítani, holott erre a középiskolában egyáltalán nem tanították./ Következésképpen a fordítás és tolmácsolás me_tanítása szintén az egyetemi nyelvoktatás feladata.

e. / Elméletben ugyan a középiskolában a tanulóknak el kellene

sajátitaniok a helyes kiejtést és intonációt, ez azonban a gyakorlatban csak elvétve fordul elő.‘A helyes kiejtés megtanítása ugyancsak az egyetemre hárul.

Készült: 60 pld-ban. Eng*sdrfBéla Dénes hivatalvezető.