József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1971-1972
1972. január 20., II. rendes ülés
‘U. «<e 8 kiadvány és mindenekelőtt az oktató-nevelő tevékenység szerves és osztatlan egysége szinte készen adódott. Az összehangoltság optimálisnak mondható minden számításba ^.jövő területen, beleértve az anyagi eszközök beszerzésének koordinált, a felesleges megkettőződéseket szinte automatikusan kiküszöbölő rendiét is. Hasonló a helyzet az ókortudományi szekciónál is. A latin szakos képzés 1957-0S ujra-megindulása óta ugyan itt szervezetileg két tanszék működik s ma ezek mindegyike külön-külön is két határozottan elkülönülő diszciplínát képvisel /ókori történet - régészet, illetőleg latin és görög filológia/. Mégis a leltárilag is közösen kezelt könyvtár, a közös Acta-kiadvány s az a körülmény, hogy különböző okokból esztendők során át egyazon személy vezette mindkét tanszéket, olyan előfeltételeket teremtett, amelyek a messzemenő összehangoltságot biztosítják a szakcsoport működésének minden területén. Több alapvető kézikönyvet, amelyek két példányban való beszerzése devizaforintck tízezreit vonná el más ráfordításoktól, közösen használhat a két tanszék; ugyanez áll több drága folyóiratra is. Minthogy a latin szakos oktatás hivatalos célkitűzései közt ott szerepel az ókori történelem középiskolai tanítására alkalmas tanárok képzése, az oktató-nevelő tevékenység területén is szoros együttműködés adódik a szakcsoporton belül. A felszabadulás utáni alapvető egyetemi reform /az 1950-51 tanév/ óta a történeti tanszékek valamiféle együttes működése megszakítatlanul fennállott. Közös adminisztráció, iroda, helyiségileg /ha nem is leltárilag/ közösen kezelt könyvtár voltak ennek az érdemi munkát is átható egységnek a külső megnyilvánulásai az egy sorozatot képező Acta Historica kiadása mellett. Az oktató-nevelő tevékenység egysége szervesen következetté közös feladatból: történelem szakos középiskolai tanárokat képezni. Ilyen körülmények között a szakcsoport szervezése évtizedes előzményekre és természetes alapokra épült. Ehhez képest az időben és térben erősen szétágazó tárgykörök mellett is a szekció centripetális erői, az organikus egymásrautaltság tényezői - úgy tetszik - egészséges, szilárd együttműködést biztosítanak. A magyar szakos tanárok képzése, mint a szekció tanszékei /s oktatói/ többségének a fő feladata a magyar szakcsoportnál is szerves egybotartozás és együttműködés alapjául kínálkozik. Mégis, mivel az anyanyelv esetében magától értetődő a legnagyobb fokú specializálódás, itt a nyelvészeti és az irodalmi tanszékek külön-külön csoportjai elég határozottan elkülönülnek, ami például két önálló Acta kiadásában is megnyilvánul. S ez az önmagában természetes jelenség mintha ma még erőteljesebben éreztetné a hatását semmint-ez a szakcsoport hatékony összehangoltsága érdekében, kívánatos volna. A néprajzi tanszék szekcióbeli jó közérzetét zavarni látszik, hogy a magyar szakos képzés kötelezően előirt tárgyai között a folklór nincs képviselve megfelelően: a tanszék a szekciót elsősorban összetartó közös oktató tevékenységhez Így lazán kapcsolódik. Az általános nyelvészeti tanszéknek a helye a finn-ugor és a magyar nyelvtudományi mellett van, még ha affinitása az idegen nyelvi tanszékekkel érthetően szintén eléggé erős is. Az irodalmi és nyelvi részleg kapcsolatának várható tovább fejlődése Biindenesetre ezt a tanszéket is a mainál valamivel szorosabban vonhatja majd a szekció egészéhez. Készült: 25 pld-ban, Eng.: dr.Béla Dénes kari titkár.
