József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1969-1970, Szeged

1970. június 5., II. rendkívüli ülés

las ólat

87/1969-70 mhyt.sz.

űr* Kalocsai Dozső ogyetcmi tanár a BÜK dékánja

äLS-Q, ü-e,fl Bálján Elvtársi

kgyeteiuünk újjászervezett Finnugor Tanszéke az időn sár ja 1c működén ének 10* tanévé i* 13» alatt az idő alatt sikerült tana »ólainkét hatékony finnugor nyelvészeti kutatóhellyé fejleszteni ós egyidejűleg nemzetközi kapca ólat óinkat io kiépíteni* 13 kerek jubileum alkalmával uty hisszük« hogy tanszékünk a Kar és az ügyetem külföldi kapcsolatainak szorosabbra fűzőse érdekében javaslatot terjeszthet az egyetem vezető azorvei elé szakterületünk cgy-kót kiemelkedő képviselőjének diszdoktorrá fogadására*

A finnugor nyelvtudomány külföldi központ jói között értékrendi különbséget tenni igen nehéz, L&ndazonáltal a kutatások volumenét és tudományos súlyát tekintve a szovjet fiunugrisztika az utóbbi negyed században a kutatás élvonalába került* Bem véletlen tehát«

hogy elsőül olyan szovjet tudóst javasolunk diszdoktorrá fogadásra, alinek a szovjet finnugor nyelvtudományban vezető szerepe van* Tisztelettel javasoljuk, hogy egyetemünk fogadja diszdoktoroi sorúba

Paul Alekszandrovics Ariste

akadémikust, a Tártul Állami ügyetem Finnugor Tanszékének professzorát*

Ariste professzor 1989-ben született az észtországi Tormábm. Tanulmányainak befejezése után az Észt nyelvi Archívum munkatársa lett 1940-41—ben a Tartói Állami ügyetem docensévé nevezték ki, de a német oldcupáció idején A941 nyarától 1944- őszéig/ vissza kellett vonulnia.

Észtország felszabadulása után kinevezték a Tártul Állami Egyetem Finnugor Tanszékének vezető professzorává, tudományos munkásságának elismeréséül pedig 1994—bon az Észt 8z8zK Tudományos Akadémiája rendes tagjává választotta* ikriste akadémikus tevékeny részt vett a tallini akadémiai Nyelv— ós Irodalomtudományi Intézet megszervezésében, 1957-től 1960-ig az Intézet finnugor osztályát vezette. A túr