József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1969-1970, Szeged
1970. március 18., V. rendes ülés
I ■ • m- 5 -az V. Országos Tudományos Diákköri Konferencián. Kiürülici Jánosról készített 3 zakdolgozatuöól kitűnt, hogy alapos szakmai tájékozottá ár* ga jó kutatói érzékkel párosul. 1962. októberében "summa cum laudo" bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Doktori értekezése /Anjou-kori krónikáink/ a szokásos színvonalat messze meghaladta. Ennek egy feje-» setével a debreceni diákköri konferencián kari első helyezést ért el. Bölcsészdoktori értekezését - rövidített fogalmazásban - vezető törtó«* nősz folyóiratunk, a Századok 1967. évi száma leközléere méltatta. 1965. szeptember 1-től levelező aspiráns volt. Aspiránsvezetőjósok, Elekes Lajosnak véleménye szerint vizsgált kiemelkedő eredménnyel tette le. 1969* júniusában sikerrel védte meg A történeti éa politikai gondolkodás elemeinek fejlődése krónikairodaliaunkban c. kandidátusi értekezését. Több jelentős publikációja látott napvilágot különböző folyóiratokban /Századok, Irodalomtörténeti Közlemények, 3proni Szemle stb*/. Tudományos munkássága három területre terjed Id. Az elmúlt időszakban a legnagyobb súlyt művelődés- és ideológiatörtóneti kutatásai jelentették. E problematika szintézise kandidátusi értekezése. Ennek egyes részeit már a védés előtt publikálta, nagy része azonban különböző szakfolyóiratokban most van sajtó alatt. Vizsgálódásainak gerince a középkori magyar történelem.Az elállt években rendszeresen foglalkozott a korai feudális magyar állam történetének kritikusnak taitott problémáival /Ideg jegyzés ok a dukátus és kora történetéhez/. Ezek vezették el jelenlegi fő kutatási feladatához, a 13. századi magyar állam széttagolásánsk vizsgálatához. A kosai magyar államfejlődéssel kapcsolatos tanulmányai a társadalom- és politika-történet, a koraközépkori ideológiát célzó Icutatásai pedig a művelődéstörténet marxista megvilágítását segítették ölő. Megbízást kopott a 10 kötetes marxista szintézis elkészítése keretében két téma /A 11. századi dukátust Tartományuri hatalom a 13- 14, század fordulóján/ előtanulmányként való feldolgozására, melyok közül az első - 10 Ívnyi terjedelemben - elkészült, és publikálásra vár. érdeklődése kiterjed a dél-alföldi helytörténet középkori votületeinek problématlkájára is. B tárgykörből ogy kötete /Békés megyei olvasókönyv/ és több publikációja látott napvilágot /Békéscsaba, ill. Tápé története a középkorban/. A középkori magyar történőt kutatása kapcsán a nyelvóssot területére is kiterjesztette figyelmét, s o tárgykörben is jelent meg már publikációja. Tagja a Csongrád megyei
