József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1969-1970, Szeged

1969. december 4., III. rendes ülés

A fentiekből megállapítható, hogy Karunkon a kiscsoport oe oktatás gondolata kedvező fogadtatásra talált, és komoly törekvések vannak bevezetésére.

Ugyanakkor a tanszékek nem tartják a kiscsoportos oktatást egyedül üdvözítő csedamódszernek. Véleményük szerint főképp a következő esetekben hasznoss

1/ a szemináriumi és gyakorlati foglalkozásokon;

2/ olyan anyagrészek oktatásában, amelyekből lehetséges a hétről-hétre való felkészülés;

3/ speciális, a hallgatóktól meghatározott irányú érdeklődést kivánó kollégiumok esetében;

4/ tanulmány! kirándulások esetében /plv néprajzi gyűjtés, nyelvjáráskutatás/,

Általában nem tartják sem pedagógiailag, sem a gazdaságosság szempontjából a főkollégiumok, az alapvető anyagrészeket közlő oktatás átalakítását kiscsoportos oktatássá.

Pl. az ív számú Magyar Irodalomtörténeti 'Tanszék szerint nem indokolt Írói pályaképek, irányzatok, esztétikai problémák kiscsPportoe oktatása.

A tanszékek tapasztalata azonban az, hogy a nagyobb létszámú hallgatóság számára tartott előadásod módszertanát is érdemes megfrissíteni. Pl. a Középkori Egyetemes 'Történeti és Latin-Amerika Története Tanszéken sikeres kísérlet folyt abban a vonatkozásban, hogy bizonyos alkalmakkor a főkollégium alakul át vitafórummá; ez a Módszer megtöri a prelegálás monotonságát, az oktatónak módot ad annak felmérésére, mennyire tudják nyomon követni a hallgatók az elméleti fonalat'. Ugyancsak sikeres és már befejezettnek tekinthető kísérletek folytak a Pedagógiai Tanszéken a létszámú előadási csoportok aktiv foglalkoztatására.

A kiscsoportos oktatást akadályozó tényezők felsorolásában csaknem megegyeznek a szekciók. A leglényege ebS akadályoz# téry ezok a következők:

StVsz.s 9296/1969*Készült;40 pld-ban.Eng.: dr.Mátéfi Tib#r főea.